A Forbes 2019 szeptemberében megjelentette a legnagyobb családi vállalkozásokat tartalmazó online és print kiadványát. 2020 januárjában pedig az 50 leggazdagabb magyarról jelentetett meg hasonló kiadmányt. Bizonyos érintettek ezzel összefüggésben adatvédelmi panaszt nyújtottak be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, mely eljárás bírsággal zárult (NAIH/2020/1154/9). Az ügy tanulságait az alábbiakban mutatjuk be:

2020. május 5. napjával átmeneti időre – bizonyos adatkezelők vonatkozásában – eltért a jogalkotó a GDPR, illetve az Infotv. meghatározott szabályaitól.  Ennek következtében a GDPR-ban nevesített érintetti jogok gyakorlása nehézkesebbé, az Infotv-ben rögzített közérdekű adatokhoz történő hozzájutás pedig időigényesebbé vált. A T/10748. számú törvényjavaslat ezen átmeneti szabályok sorsát határozza meg. A szabályok a kihirdetést követő 15. napon lépnek hatályba. Változnak továbbá az adatkezelés szabályai az egészségügyi veszélyhelyzet kapcsán a személy- és vagyonvédelemmel összefüggésben. Ezen változásokat az alábbiakban mutatjuk be:

Egyre több társasház alkalmaz személy- és vagyonvédelmi célra kamerarendszert, mellyel összefüggésben szigorú jogi követelményeknek kell megfelelniük. Ezen követelmények megsértése esetén adatvédelmi bírsággal is számolni kell. A kamerarendszerrel összefüggésben jelentősége van a kamerák betekintési szögének, a vizsgált terület jellegének, az üzemeltető személyének, az adattárolás időtartamának, valamint az adatkezelési tájékoztatásnak. Lássuk azon legfontosabb követelményeket, melyekre a felügyeleti szerv legutóbbi állásfoglalása is kitér:
 

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésében a Demokratikus Koalíciót (DK) annak adatvédelmi incidenskezelési gyakorlata miatt elmarasztalta, és vele szemben 11.000.000,-Ft adatvédelmi bírságot szabott ki. A DK a döntést megtámadta, a Kúria azonban a határozatot helybenhagyta. Az alábbiakban az eljárás fontosabb elemeit mutatjuk be:

A digitális adatvédelemre koncentrálnak a cégek

A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozás 2018. május 25. napjával jelentősen változott. A követelményrendszert ez idő óta a 2018/679. számú rendelet (GDPR) tartalmazza. Az elmúlt években mind a jogkövetés, mind pedig a hatósági jogalkalmazás vonatkozásában tetemes tapasztalat gyűlt össze, ezen tapasztalatok értékelése kiemelt fontosságú. Az alábbiakban a legfontosabb tapasztalatokat mutatjuk be:

Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) követelményként írja elő az adatpontosság elvét, melyet az adatkezelőnek alapvető kötelezettsége biztosítania. Több adatvédelmi bírság is származott abból, hogy az adatkezelő az adatpontosság elvét valamely személyes adat tekintetében (pl: lakcím, email cím stb. vonatkozásában) megsértette. A legutóbbi adatvédelmi bírság részleteit az alábbiakban mutatjuk be:

A személyes adatok kezelését és az azért való felelősséget szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) gondosan körülírt kötelezettségrendszert telepít mind az adatkezelőkre, mind pedig az általuk az adatkezelésbe bevont un. adatfeldolgozókra. Habár az adatfeldolgozó mulasztásáért az adatkezelőn túlmenően maga az adatfeldolgozó is felelősséggel tartozik, ez idáig Magyarországon nem született adatfeldolgozót bírságoló hatósági döntés. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság legújabb döntésében azonban az adatfeldolgozó gondatlanságáért mindkét fele megbírságolta. A tanulságok levonásához lássuk mi vezetett a bírsághoz:

A panaszos egy idősotthonban működtetett kamerarendszer adatkezeléseit kifogásolta. Az 500.000,-Ft adatvédelmi bírságot kiszabó döntésben a NAIH ismételten lefektette az elektronikus megfigyelőrendszer működtetésének alapvető követelményeit. A döntés lényegét az alábbiakban foglaljuk össze:

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2020. évre vonatkozó beszámolója összefoglalja az elektronikus megfigyelőrendszerek működtetésével kapcsolatos hatósági elvárásokat. Ezek legfontosabbjait mutatjuk be az alábbiakban: