Sokszor érthetetlen döntéseket vagy nemdöntéseket hoznak cégek. Amikor ezeket a sztorikat hallom, élem, elgondolkodom: valószínűleg sok, szakmailag kiemelkedő HR-est ugyanúgy lebegtet a főnöke vagy a munkaerőt kereső szakmai vezető a döntéssel, mint ahogy ő lebegteti az álláskeresőket. Vagy éppen a protokoll, process annyira betartandó, hogy az üzleti érdek (miszerint bánjunk már emberként a leendő munkatárssal, mert megéri) el is törpül mellette. Sajnos, ez nem csak azon az 1 fő HR-esen múlik, akivel az álláskereső kapcsolatban van.

Egyes statisztikai adatok, mint a GDP, az infláció vagy a munkanélküliség publikálását a közvélemény is nagy figyelemmel kíséri, bár előfordul, hogy nem tudja megfelelően értelmezni, mivel a mögöttes tartalommal vagy a módszertani sajátosságokkal nincs tisztában.