Mára egyre gyakoribbak az ideihez hasonló, kora tavaszi aszályok Magyarországon, és elmaradnak a korábban ebben az időszakban, nagy folyóinkon jellemző áradások. Az összetett jelenségre azonban számítani lehetett: hazánk átlaghőmérséklete az éghajlatváltozás következtében 1900 óta több mint 1 Celsius fokkal nőtt, a csapadék eloszlása pedig egyre inkább egyenlőtlenné vált. Sokszor hirtelen, rövid idő alatt több hónapnyi eső zúdul le, de gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok, hőhullámok is. Épp úgy, ahogy idén is. A HelloVidék most a Természetvédelmi Világszövetség (WWF) segítségével járta körbe a kérdést és kereste a megoldást a felmerült problémákra.

Az idei esztendő első felének időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt - mondta el Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-nek.

Az Agrárminisztérium, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Az erről szóló közlemény a Magyar Közlöny június 30-ai Hivatalos Értesítő című mellékletében meg is jelent - közölte Nagy István tárcavezető.

Jelenleg most szinte mindenki az aszályról beszél, különösen az alföldi régióban. Az aszály* nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány. Magyarország területének körülbelül 90%-a aszállyal veszélyeztetett írja az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati, délnyugati része tekinthető. A legsúlyosabb aszályok természeti adottságainknak és földrajzi elhelyezkedésünknek megfelelően az Alföldön, főleg annak középső részén alakulnak ki.

Elképesztően meleg, száraz napokat, heteket tudhatunk a hátunk mögött, ez pedig nagyon sok problémát és fejtőrést okozott a gazdáknak és a termelőknek. Az időjárás nem csak a kánikula miatt nem volt kegyes hozzájuk, hiszen alig voltak esős napok – amikor voltak, akkor viszont özönvízszerűen ömlött az eső, sőt, számos helyen jégeső. Ezek további károkat okoztak a földeken, így hiába élte túl az aszályos időszakot számos növény, a jég ellen már sok esetben nem volt mit tenni. De hogy pontosan milyen mértékű károk keletkeztek és mi várható az elkövetkezendő hónapokban, annak járt most utána az Agrárszektor

Az aszályhelyzet miatt az Agrárminisztérium az Európai Bizottsághoz fordul az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevők érdekében – közölte Nagy István agrárminiszter.

Európát a háború és a brüsszeli szankciók miatt válság sújtja, amely az élelmiszerellátásra és -árakra is kihat. A magyar agrárminiszter Brüsszelben szót emelt amellett, hogy békére és azonnali tűzszünetre van szükség, hogy az ukrán gazdák el tudják végezni a mezőgazdasági munkálatokat – közölte az Agrárminisztérium a szerkesztőségünknek küldött közleményben.

A nemzeti agrárpolitika prioritása, hogy a mindennapi kenyeret mindenkor biztosítsuk a magyar emberek számára - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a 31. Tusványos - Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvény keretében tartott kerekasztal beszélgetésen, csütörtökön.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egyeztetést folytatott a hazánkban működő biztosítók képviselőivel annak érdekében, hogy az aszálykárt elszenvedett gazdák kártalanítása minél zökkenő mentesebben folyjon a jövőben.

Hazánkban a nyári csapadék mennyisége az évszázad végére húsz százalékkal csökken, az intenzív csapadékos jelenségek ősszel lesznek gyakoribbak. A téli csapadék egyre inkább eső lesz, ez magasabban tetőző árhullámokat eredményezhet - jósolja a nemrég elfogadott újabb vízgyűjtő-gazdálkodási terv vitaanyaga. A helyzet komor, a tervezett intézkedések összesített költségigénye a 2027-ig tartó uniós ciklusban 1898,335 milliárd forint.