A munkahelyi zaklatás egyre gyakrabban felbukkanó munkahelyi probléma. Érdemes így áttekinteni, hogy mely magatartások eshetnek bele a zaklatás fogalmi körébe, illetve milyen jogorvoslati lehetőségek adottak. Lássuk a hazai szabályozást:

Az Európai Adatvédelmi Testület 2019. július 11. napján véleményezés céljából állásfoglalást tett közzé az elektronikus megfigyelőrendszerek működtetésével összefüggő adatkezelésekről. Tekintettel arra, hogy ilyen adatkezelés a vállalkozások, illetve a háztartások jelentős részében létezik, érdemes tudni, hogy az erre hivatott szerv ezen adatkezelés tekintetében miképpen értelmezi a GDPR hatályos rendelkezéseit.

Az adatkezelő vállalkozások egyik alapvető kötelezettsége az, hogy az adatkezeléseiket az érintettek számára adatkezelési tájékoztatók, érdekmérlegelési tesztek stb. formájában bemutassák. Rendszeresen visszatérő panasz ezzel összefüggésben a vállalkozások részéről, miszerint az adatkezelési folyamataik láthatóvá tétele, bemutatása üzleti titkaikat fedi fel. Kiderülhet például az, hogy mely szolgáltatókkal, szerződéses partnerekkel (bérszámfejtő, könyvelő, külsős rendszergazda stb.) állnak kapcsolatban, illetve, hogy milyen ügyviteli rendszereket használnak. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy mi ennek a tájékoztatási kötelezettségnek a terjedelme.

A vállalkozások a működésükkel összefüggésben személyes adatok sokaságát kezelik. A kezelt személyes adatok körének meghatározásakor azonban érdemes szem előtt tartani azt a követelményt, hogy csupán azon személyes adatok gyűjtéséhez (kezeléséhez) ragaszkodjunk, melyek abszolút szükségesek a jogszerű adatkezelési cél eléréséhez. Sem praktikus szempontból, sem pedig biztonsági megfontolásból nem kezelhetünk ugyanis szükségtelen mértékben személyes adatokat. Ezen követelmény részleteit példákon keresztül mutatjuk be:

Adatvédelmi incidens bármikor előfordulhat egy vállalkozás működése során. Ide tartozik például az, amikor valamely alkalmazott elveszít egy adathordozót, amikor téves címzettnek szolgáltatunk személyes adatokat vagy amikor az informatikai rendszerbe valaki jogosulatlanul behatol. Incidens esetére pontos kötelezettségeket ír elő a GDPR, illetve a felügyeleti szerv is egyre több döntésében részletezi elvárásait. Ezen követelményrendszert mutatjuk be az alábbiakban:

A munkaerő-hiányra tekintettel egyre nagyobb teret kap a részmunkaidős foglalkoztatás, hiszen a munkavállalók gyakran több munkáltatónál is részmunkaidőben helyezkednek el. Ennek természetesen a munkáltatók is örülnek, hiszen valamilyen módon a munkaerőszükségletük kielégítésre kerül. Ilyen esetben számos munkajogi kérdés felmerülhet: jogi tilalmak, összeférhetetlenség, szabadság számítása és annak a kiadása, mely kérdésekre az alábbiakban választ keresünk. Lássuk a kérdéseket és a válaszokat:

Az ősz a mezőgazdasági idénymunka egyik jelentős időszaka. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a hatályos szabályozás ezen munkavégzési formára a munka- és pihenőidő vonatkozásában milyen előírásokat tartalmaz, azaz mely szempontokra szükséges feltétlenül ügyelni. A kérdés körbejárása során segítségünkre van a hatályos jogszabályokon túlmenően a 2017/5. számú adózási kérdés is.

A tágabb értelemben vett adatvédelem területén jelentős változások álltak be. Tavaly májusban vált alkalmazhatóvá a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve nagyjából ebben az időpontban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV.tv. is. Érdemes így áttekinteni, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó szabályozásnak.
A tágabb értelemben vett adatvédelem területén jelentős változások álltak be. Tavaly májusban vált alkalmazhatóvá a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve nagyjából ebben az időpontban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV.tv. is. Érdemes így áttekinteni, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó szabályozásnak.

A munkaerő-hiányra tekintettel a munkavállalók egyre könnyebben váltanak munkát, gyakran a felmondási időt sem dolgozzák le. Ezzel egyidejűleg a munkáltatók sokkal elnézőbbek, hiszen tisztában vannak azzal, hogy megfelelő munkaidőt sok esetben tetemes idő alatt sem lehet találni. Amennyiben bármelyik fél a munkaviszony megszüntetése mellett döntene bizonyos alapvetéseket feltétlenül érdemes tudni.

A szabadság kiadása örök probléma forrása. Kiadható-e szabadság a jövő évi szabadság terhére? Visszakövetelhető-e a szabadság, amennyiben többet adtunk ki, mint amennyi járt volna. Hogyan számoljuk a részmunkaidő szabadságát? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat.