A munkaviszony egyik alapvető eleme a munkahely meghatározása, vagyis az, hogy a munkavállaló hol köteles a munkáját végezni. A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, és munkát végezzen. Ezért lényeges kérdés, hogy a munkavégzés helyét miként lehet meghatározni. Mi történik, ha a munkavállalónak a munkahelyen kívül kell dolgoznia? Hivatalos munkahely: mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját?

A KSH legutóbbi, július–szeptemberi tájékoztatása szerint a 15–24 éves korcsoport 29,2 százalékos foglalkoztatási rátája után a második legalacsonyabb érték az 55–64 éves korcsoport 56,9 százalékos foglalkoztatottsága. Ebben a korcsoportban nyilván vannak olyan nyugdíjasok, akik már nem akarnak vagy fizikai-egészségi okok miatt nem tudnak dolgozni. Vállalatoktól hallhatók olyan vélemények is, hogy az idősebb korcsoportba tartozókat elküldik, mert egyrészt már nehezebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez, másrészt a korral a keresetük is magasabb lett. Ezért gazdaságosabb a cégnek olcsóbb és könnyebben irányítható fiatalokkal lecserélni őket. Azonban ha megnézzük az Eurostat felnőttképzéssel kapcsolatos friss jelentését, akkor még egy érdekes jellemzőre fel kell figyelnünk.

Senkinek nem újdonság, hogy az álláskereső jelöltek interjún vesznek részt a felvétel előszobájában, az exit interjúk is egyre gyakoribbak távozáskor, hiszen ilyenkor a cégek információhoz juthatnak arról, hogy mit kellett volna másként csinálniuk, esetleg javíthatnak (?) egy elmérgesedett helyzeten. Azonban úgy tűnik, egy harmadik fogalmat is be kellene vezetni, méghozzá a munkavállalók megtartása érdekében - amivel talán az exit interjút el lehet kerülni -, ez pedig a „maradási interjú”.

A problémás munkavállalókról szóló beszélgetéssel folytatódott az OPL Ügyvédi Iroda HR reggelik rendezvénysorozata. November 21-én egy budai közösségi irodában két HR vezető, egy toborzási szakember és az iroda munkajogi csapatánk vezetője elemezte azt, hogyan szűrhető ki a problémás jelölt a felvételi interjún, munkavállalóként a próbaidő alatt, illetve mit lehet tenni, ha a már régebben ott dolgozó kolléga válik a cég számára mérgezővé. A reggeli fő üzenete: ne féljünk tőle megszabadulni, de alaposan készüljünk fel.

A munkaadók több, mint a fele nincsen tisztában a kötelezően (és ingyenesen) biztosítandó irodai szemüveg lehetőségével.

A mezőgazdaságban nőtt, a feldolgozóiparban csökkent a feketefoglalkoztatás aránya az idei háromnegyedéves adatok szerint 2018 azonos időszakához képest – áll a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentésében.

A megtartás és a motiválás szempontjából is nagy a tétje ennek a műfajnak. Aki jól csinálja, ott nő az elkötelezettség és javul a teljesítmény, aki rosszul, ott csak a felmondások száma emelkedik. Hogyan hozhatja ki a legtöbbet ebből? Nincs általános csodaszer, a kulcsszó a hitelesség és ezt is tanulni kell. Most 13 szempont, hogy elkerülje a gyakori hibákat.

Meggyötörve ül velem szemben, üveges tekintettel bámul a semmibe, lassan csitul a felháborodás. Az utolsó körben utasították el HR vezetői pályázatát egy jól menő start-up cégnél "mert túl öreg és itt csupa fiatalok dolgoznak, kilógna. Nincs rá szükség”. Dr. Füredi Júlia, szervezetpszichlógus véleménycikke.

zabó Imre Szilárd tanulmánya a Pécsi Munkajogi Közlemények különszámában jelent meg. "A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről kollektív munkajogi változásait élesen kritizálta az összes szakszervezeti konföderáció. 

Alapszintű munkajogi képzésnek helye lenne a szakképzésben és a felsőoktatásban is, hiszen az iskolából kikerülőkből biztosan munkavállalók és munkaadók lesznek. Dr. Ferencz Jácint, ügyvéd szerint, azonban jelenleg sokan azzal sincsenek tisztában, mit írnak, íratnak alá a munkaszerződés megkötésekor. Ennek jegyében, többek között a munkaviszony alapelveiről, magatartási követelményeiről is beszélni fog a HR Portal februári munkajogi workshopján.