A magyar mezőgazdaság kibocsátása 55 százalékkal bővült 2010 és 2016 között – mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár a Békés és Somogy megyei agrárvezetőknek tartott szakmai továbbképzésen, Harkányban.

A tavalyi kimagaslóan jó évhez képest idén 6,1 százalékkal csökkent a mezőgazdaság kibocsátása, a növényi termékek termelése 8,6 százalékkal, az állattenyésztés teljesítménye 3,2 százalékkal maradt el az elmúlt évitől - jelentette első becslése alapján hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A hivatal értékelése szerint ezzel átlagos évet zárt a mezőgazdaság 2017-ben.

A G20-országok vezetői a héten Oszakában tartják éves csúcstalálkozójukat. Az ENSZ főtitkára, António Guterres is találkozik velük, mielőtt Abu-Dzabiba utazik, ahol az ENSZ szeptemberi klímavédelmi csúcsának menetrendjét véglegesítik. E két csúcstalálkozónak kellene a világot arra a pályára állítania, amely a történelem leggyorsabb gazdasági átalakulását valósítja meg. Mégis, mindkét csúcson a legjobb esetben is csak apró előrelépések várhatók.

2050-re az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási jelenségek, az aszály és az áradásszerű esőzések miatt az európai mezőgazdaság kibocsátási értéke a jelenlegihez képest 16 százalékkal csökken. A legnagyobb bajban a mediterrán országok lesznek, az észak- és nyugat-európai térségben azonban a hosszabbra nyúlt tenyészidőszaknak köszönhetően több lehetőség adódik a mezőgazdaságban.

Az Európai Bizottság Biogazdasági Tudásközpontja új weboldalt tett közzé, amely arra összpontosít, hogy az erdőalapú biogazdaság hogyan járul hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez a szén-dioxid-tárolás és az anyaghelyettesítés révén.

2021-ben a mezőgazdasági kibocsátás volumene 2,1 százalékkal csökkent 2020-hoz képest. Az 5,3 millió tonnás búzatermés 3,8 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. Árpából 1992 óta nem tapasztalt mennyiséget, kukoricából – a nyári aszály következtében – az előző évinél 25 százalékkal kevesebbet arattak.