Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira - mondta az MTI szerint Nagy István agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán.

Egy, a genfi székhelyű Világklíma Tanács (IPCC) a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint az élelmiszer-termelés, és azon belül a hústermelés okozza az ember által okozott hajtógáz-kibocsátás 23 százalékát; sőt valamennyi, az élelmiszer-termeléssel és -feldolgozással kapcsolatos környezeti terhelést figyelembe véve, ez az érték felmegy 37 százalékra.

Nincs mit hozzátenni, sokkoló videó következik a klímaváltozásról.

Változik a klíma, és azzal együtt alakulnak át a környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások, mindezek pedig szükségessé teszik a gyakorlati megoldások kidolgozását - mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn a Változó világunk kihívásai című kiállítás és konferencia megnyitóján, Budapesten.

Arra kértem Ripszám Istvánt, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatóját, hogy sétáljunk egyet a Mecsekben - a Dömörkapu-Kisrét útvonalon -, és beszélgessünk az erdő állapotáról, hogy mennyire érinti a területet a klímaváltozás, milyen állapotban vannak a fák, és mi vár ránk a jövőben..

A klímaváltozás és a hozzá történő alkalmazkodás az erdőgazdálkodás elmúlt száz évének talán legnagyobb kihívása - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Európai Erdők 8. Miniszteri Konferenciáján, szerdán.

Kormányzati célkitűzés a fával borított területek növelése, ugyanis az erdő az egyik fontos eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésében - jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Baranya megyei Vajszlón.

Új kutatási eredmények mutatják: az erdőkre nagyobb szükségünk van, mint gondoljuk, nemcsak szén-dioxidot nyelnek el ugyanis, hanem a felhőképződés elősegítésén keresztül a bolygófelszín lehűlésében is szerepet játszanak.

A jövő energiarendszerére vonatkozó tervek a minap kerültek nyilvánosságra Brüsszelben, aminek kiemelt célja, hogy Európa 2050-re a világ első úgynevezett „klímasemleges” területévé váljon. Ehhez azonban jelentősen át kell alakítanunk az energiarendszerünket, amely az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nem kevesebb, mint a 75 százalékáért felelős. Az Európai Bizottság elfogadta az energiarendszer integrációjára vonatkozó- és az uniós hidrogénstratégiát, amivel megnyitják az utat egy hatékonyabb és fokozottan összekapcsolt energiaágazat felé, amelyet bolygónk tisztábbá tételének és a gazdaság megerősítésének kettős célja vezérel. De miért jó ez az országnak és miért olyan fontos a vidék számára? A HelloVidék most ezekre a kérdésekre kereste a választ.