A visszamenőleg vizsgált 310 munkaügyi per csak 20 százalékában állapították meg a bíróságok a munkáltatók jogellenességét, az adatokon még a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma is meglepődött.

A munkaügyi perekre különösen igaz az, hogy a perindítás oka gyakran érzelmi alapú, bármelyik fél is indítja a pert, akár történt tényleges jogsérelem, akár nem. De vajon érdemes egyáltalán pereskedni? Milyen költségei vannak egy pernek? Meddig tart? Milyen esélyeink vannak? Mit nyerhetünk vele? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe kétrészes cikksorozatunkban.

Megegyezés vagy per? Érzelmi, HR-es és racionális szempontok is szerepet játszanak a döntésben a munkaadónál, amikor vitás helyzetbe kerül a munkavállalóval. Dr. Móricz Ildikó ügyvéd a munkáltatói követelések peren kívüli lehetőségeire és a peres eljárás legfontosabb szabályaira hívja fel a figyelmet.