A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék, főként a magasabb kereseti lehetőségek miatt aktívan gondolkodik a pályaváltáson - derül ki a Proffession.hu 1000 ember bevonásával készített online reprezentatív felméréséből.

Átalakulnak a következő időszakban a foglalkoztatási osztályok, a korábbi munkaügyi kirendeltségek annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatottakat, álláskeresőket, valamint a dolgozni vágyó inaktívakat hatékonyabban lehessen integrálni a munkaerőpiacra - írta a Magyar Idők pénteki számában.

A dolgozók kétharmada - több, mint 3 millió munkavállaló - egyáltalán nem keresi meg az átlagbért, a versenyszférában hatalmasak a bérkülönbségek.

Mi lesz a juttatásokkal? Szándék van…. idézhetnénk a Kiscsillag zenekar egyik jól ismert számát, mert az látszik, hogy adózási és adminisztrációs szempontból van szándék. A változások nemcsak adó, hanem adminisztrációs terhet is rónak mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalra. A felelősség óriási, és számtalan kérdés lóg még a levegőben.

Azt állítja a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ), hogy a Fidesz és a kormány egyszerűen hazudik a rabszolgatörvényként emlegetett jogszabálymódosítás pontjairól. A párt korábbi pontokba szedett cáfolatának állításait sorban vették végig Facebook-oldalukon, állítva, hogy a törvénymódosító megszavazói cinikusak és tagadják, hogy a dolgozók még jobban kiszolgáltatottá vállnak a munkáltatóik felé.

A munkavállalók többsége meg sem érzi majd a túlóra-törvényt, és senkire nézve sem lesz kötelező -biztatta az M1 nézőit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Jó kérdés, hogy akkor minek kellett minden áron megszavazni.

A német Vodafone Intézet átfogó tanulmányának eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalók világszerte úgy érzik, nem rendelkeznek a munkaköreik betöltéséhez már a jelenben is jövőben szükséges, a jövőben pedig elengedhetetlen digitális készségekkel – írja a HVG.

Egyértelműen erősödik a munkaerő országon belüli mobilitásának hajlandósága – derül ki a Profession.hu elemzéséből. Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében élők például 50 százalékban más régiókban működő társaságokhoz adják be pályázataikat. A változás kifutását azonban a jelenlegi ingatlanpiaci helyzet mérsékli. Ezzel párhuzamosan jól kivehető egy másik, a hazai gazdaság számára szintén kedvező fejlemény a munkaerőpiacon: a hazai munkaerő nemzetközi mobilitási hajlandósága ugyanis csökkent az elmúlt években.

A 8. Országos Nagykereskedelmi és Gyártói Konferencián a munkaerő-piaci kihívásokról beszélgetett három szakember. A HR szakértők egyebek mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy egy jó ideje már közel sem a fizetés az egyetlen motiváló tényező a munkavállalók számára; ma már a túlélés kulcs az, hogy ki mennyire képes és hajlandó odafigyelni a kollégáira.

Elmaradtak az uniós dolgozók