A 3. Budapest Afrika Fórum a mezőgazdasági kapcsolatok további bővítéséről szól

2018. június 21. 08:00
A keleti és déli nyitás politikája lehetővé teszi, hogy felelevenítsük korábbi gazdasági kapcsolatainkat. Többek között ennek eredménye az immár harmadik alkalommal megrendezett Budapest Afrika Fórum, amelynek ezúttal a mezőgazdaság a témája – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Vajdahunyad várban tartott rendezvényen.

Az 55 tagú Afrikai Unió számos országából érkezett magasrangú vendégek előtt tartott beszédében Farkas Sándor úgy fogalmazott: a résztvevők és előadók megoszthatják tapasztalataikat, tudásukat a magyar-afrikai mezőgazdasági kapcsolatokról, ezzel is segítve a fejlődést, az afrikai kontinens és Magyarország jövőbeni közös lehetőségeinek bővítését.

Kép letöltése
 
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

 

Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a jó minőségű, ízletes élelmiszerek előállításához, melyhez hozzájárul az agrárium sok évszázados termelési tradíciója és a gazdák szakértelme. Mindez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy saját országunk lakosságának élelmezését biztosítsuk. Számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből jelentős exportkapacitásokkal is rendelkezünk, valamint tudásunkat és technológiánkat szintén készen állunk megosztani partnereinkkel – mondta a miniszterhelyettes.

Kép letöltése
 
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Agrárminisztérium által szervezett fórumon Farkas Sándor utalt arra, hogy az afrikai kontinensen a magyar jelenlét a XX. század második felében rohamosan növekedett, számos afrikai országban épültek magyar részvétellel feldolgozóüzemek, mintatelepek. Több évszázados agrárkutatásunk és oktatásunk is nyitott volt az afrikai hallgatók befogadására. A 2010-ben megválasztott kormány célul tűzte ki keleti és déli kapcsolataink felelevenítését. Az elmúlt években Magyarország rengeteget dolgozott azon, hogy innovációit az afrikai kontinensen is minél szélesebb körben megismerjék. A miniszterhelyettes elmondása szerint a kapcsolatok bővítésére a kutatás-fejlesztés, a beruházások, az ehhez kapcsolódó tudástranszfer terén még számos lehetőség kínálkozik.

Kép letöltése
 
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Habár Magyarország természeti és így mezőgazdasági viszonyai is gyökeresen eltérőek Tunéziáéhoz, Ugandáéhoz vagy a Dél-Afrikai Köztársaságéhoz képest, vannak olyan globális kihívások, amelyekre leginkább együttesen találhatjuk meg a helyes választ – fejtette ki Farkas Sándor. Ilyen például a klímaváltozás hatásainak mérséklése a mezőgazdasági haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítésével, az újonnan megjelent vagy terjedőben levő kártevők elleni fellépés, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása, vagy az öntözés kérdésének megoldása – sorolta.

Magyarországon számos kutatóintézet működik, amelyek közül kiemelendő a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. Az intézmény kutatói az elmúlt években számos afrikai országban létesítettek kapcsolatokat, kezdeményeztek közös projekteket és együttműködést a gabonakutatástól az akvakultúráig. A kutatási, és az üzleti együttműködéseink, valamint a tudásátadás már működő formái szilárd támaszt biztosíthatnak a magyar-afrikai agrárkapcsolatok további fejlődéséhez – zárta beszédét Farkas Sándor.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

„Biztonságosabb és egészségesebb munkahelyet minden életkorban!” – íme az eredmények!

2017. január 20. 07:57
Milyen biztonsági és egészségügyi kihívásokkal néz szembe az idősödő munkaerő az EU-ban? Hogyan kezelhetjük ezeket szakpolitikák, programok és stratégiák révén?

Öt pont a bolygó megmentéséért

2018. október 30. 07:15
Csaknem ötven évvel ezelőtt a Római Klub A növekedés határai című jelentésében arra figyelmeztetett, hogy ha a gazdasági növekedés rohamléptekben folytatódik, a környezeti szempontok figyelembevétele nélkül, akkor a világ ökológiai és gazdasági összeomlással nézhet szembe a 21. században. Lényegében ez történik most. Amint a Római Klub számára készített új kutatások mutatják – és amit az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének, az IPCC-nek a legújabb jelentése is megerősít –, a világ egy újabb katasztrófa felé tart.