A béren kívüli juttatások dönthetik el a dolgozókért vívott harcot 2019-ben

2018. október 10. 08:52
Mi lesz veled magyar cafeteria? Így szól az egyik legizgalmasabb álláspiaci kérdés. Az adókedvezmény megszüntetése nem hozza el a világvégét. A juttatásokra szükség lesz, mert hosszabb távon extra motivációt jelentenek a munkavállalóknak. Nagy a felbolydulás, és az előző évekkel ellentétben most nem lehet általánosságban előre jelezni, hogy milyen megoldásokat választanak a cégek 2019-re. Csomó egyedi modell fog működni. Balázs Krisztiánnal és Fata Lászlóval beszélgettünk.

Az idén nyáron elfogadott módosítások miatt januártól csak a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) cafeteria elem őrzi meg adókedvezményét, az összes többi forma elbúcsúzik tőle. Az Edenred Magyarország 2018 augusztusában készített reprezentatív felmérése szerint a munkáltatók döntő többsége még gondolkodik azon, hogy milyen béren kívüli juttatásokat adjon januártól a munkatársainak. 

Fata László juttatási szakértő, a Cafeteria TREND alapítója elmondta lapunknak, hogy a cafeteria adókedvezményének megvonása miatt nagy a felbolydulás, és az előző évekkel ellentétben most nem lehet általánosságban előre jelezni, hogy milyen megoldásokat választanak a cégek 2019-re. „Csomó egyedi modell fog működni” - mondta. Azt javasolja, hogy gondolják végig a cégvezetők és a HR-esek, milyen céllal adták eddig a juttatásokat, és a szerint folytassák a jövőben, ami korábban bevált, vagy a céloknak megfelelően válasszanak új megoldásokat. „Ha lényegében bérként adták, akkor a béremelés lehet a megoldás, ha gondoskodni szándékoztak a dolgozóikról, például az egészségmegőrzésre, lakhatás támogatására stb. fektették a hangsúlyt, akkor nem fog működni a pénz, jobb megoldás a szolgáltatók juttatási elemei közül választani a céloknak megfelelők közül, még akkor is, ha többe fog kerülni, mint korábban.” 

Ez utóbbi mellett teszi le a voksát Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója: „A bérbe építve a juttatások elveszítik extra motiváló erejüket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a béremelés - azaz a juttatás bérbe építése - csupán 3-4 hónapig motivál, utána nem. Ezzel szemben a juttatások általában a gondoskodásról szólnak. Azaz nem pusztán anyagi ösztönzők, hanem motivációs eszközök is, ezért jobb megoldás a fenntartásuk, mint a bérbe építésük vagy elhagyásuk.” Az Edenred felmérésében a többség sem az egyéb juttatásokat (53%), sem a kedvezményesen juttatható százezer forint készpénzt (34%) nem integrálná a havi fixbe. Balázs Krisztián a motiválásra a „jelenléti bónusz” bevezetését hozta példaként. Ennek hatására egy olyan gyárban, ahol idénymunkák idején rendszerint eltűntek a dolgozók némi plusz reményében, a bónusz után szívesebben maradnak bent dolgozni.

 

Balázs Krisztián 1 18 09 26Balázs Krisztián: Az adókedvezmény megszüntetése lényegében nem jelent változást. A juttatásokra továbbra is szükség lesz, hiszen extra motivációs erejüket megőrzik

 


„Az adókedvezmény megszüntetése lényegében nem jelent változást. A juttatásokra továbbra is szükség lesz, hiszen extra motivációs erejüket megőrzik” - mondta Balázs Krisztián. Hozzátette, hogy gazdasági szempontból nem fog jobban járni a munkáltató (eddig 40,71% adót fizetett, 2019-től 85%-ot fog, amennyiben megtartja a juttatások nettó összegét), viszont a magas fluktuáció és a munkaerőhiány miatt a dolgozók szociális jóléte, ösztönzésük fenntartása előbbre való ennél. Az Edenred felméréséből kiderül, hogy vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54%) nem Széchenyi Pihenőkártya formájában. Akik már átgondolták a kérdést, azoknak 45 százaléka részben vagy egészben megtartaná az egyéb juttatásokat, kétharmaduk ugyanannyit adna jövőre is, 15 százalék emelne, és csupán 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.

Balázs Krisztián a svéd példát említi: ott nem csökkent a juttatásokra fordított összeg, miután megszüntették a cafeteria adókedvezményét. Az Edenred ügyvezetője ezt biztató jelnek érzi. Szerinte különösen a fiatalabb generációknak kiemelt fontosságú, hogy milyen juttatásokat kapnak a bérük felett. Azok a cégek, amelyek élnek ezekkel, versenyképesebb ajánlatot tehetnek konkurenseiknél és előnyt szerezhetnek az employer branding-ben.

„Minden cégnek érdemes alaposan megfontolnia, milyen juttatási elemekkel tudja támogatni HR céljai elérését. Azt azonban semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a dolgozók élethelyzetének, igényeinek mi felel meg leginkább” - mondta Balázs Krisztián. 

Előtérbe kerül a kreativitás. Fata László szerint például érdemes elgondolkozni azon, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az adókedvezmény alatt maradó Széchenyi Pihenőkártya használatával: „Ha a munkahelyi vagy ahhoz közeli étkezde elfogadja a SZÉP kártyát, akkor a meleg étkeztetés támogatására egyből megvan a megoldás. Ha eddig nem volt elfogadó hely az étkezde, akkor a munkáltatónak érdemes kezdeményeznie a változtatást.” Az Edenred felmérése szerint a SZÉP kártyát jelenleg nem alkalmazó vállalatok csupán 10%-a tartotta lehetséges alternatívának ezt a juttatási eszközt. 

Fata László a gondoskodásban érdekelt munkáltatók lehetőségei közé sorolja a pénztárakat, például lakáshitel-támogatással az önsegélyező pénztárakat, szűréssel, magánorvosi ellátásra az egészségpénztárakat érdemes megkeresni.
 
Fata László 18 09 26Fata László: Új elemet hozhat létre a munkáltató, amit nevezhet „juttatási kompenzáció”-nak, „13. havi bér”-nek, „Pluszpénz”-nek, ahogy szeretné
 

Fata kiemelte, hogy a bérként adózó juttatások kiadása esetében 2019-től az lesz a különbség az addigi adókedvezményes időszakhoz képest, hogy a munkáltató mellett a munkavállaló is adózni fog, tehát kevesebb is maradhat ugyanabból az összegből. Erre az a megoldás adódhat, hogy annyi nettó kifizetést kap, amennyi kompenzálják a közterheit. Fata László felvetett egy másik lehetőséget is: „Új elemet hozhat létre a munkáltató, amit nevezhet „juttatási kompenzáció”-nak, „13. havi bér”-nek, „Pluszpénz”-nek, ahogy szeretné. Emellett akár a megszokott választással feltölthető keretben kínálhatja a SZÉP kártyát, jövedelemként adózó elemeket és a bruttó forintos kifizetést."

Az elmúlt hónapokban sok olvasónk kereste a választ arra, hogy a cafeteria változás milyen hatással lesz bevételére. Balázs Krisztián elmondta, hogy a jelenlegi Edenred kártyák mellett egy új termékkel jönnek ki a magyar piacon. Az új kártyán kapott juttatásokat a munkavállalók Magyarországon bárhol, szinte bármire fel tudják majd használni, ráadásul készpénzfelvételre is alkalmas lesz.

„A bér maradjon bér, de a motivált dolgozók megtartásához ezután is szükség lesz egyéb juttatásokra, legyen az SZÉP kártya vagy egy ajándékkártya” - mondta Balázs Krisztián.

Az egyéb béren kívüli juttatásnak nevezett elemek 2019-ben évente egyszer a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatásként adózhatnak 40,71% közteherrel. A korlát felett adott ilyen juttatás jövedelemként adózik majd.
 
hrportal.hu


 

 

 

Kapcsolódó cikkek

A tejágazat teljes körű áfacsökkentésben bizakodik

2018. január 09. 12:50
Stabilizálódott és növekedésnek indult a hazai tejágazat 2017-ben a Tej Terméktanács elnöke szerint. Úgy vélte, fontos lenne, hogy az áfacsökkentést már idén az összes fogyasztói folyadéktejre kiterjesszék.

A FrieslandCampina szolgáltató központot hoz Magyarországra

2017. május 08. 07:43
A világ egyik legnagyobb szövetkezeti alapon működő tejipari vállalata, a holland FrieslandCampina regionális pénzügyi szolgáltató központot hoz Magyarországra, ahol 150 embernek ad munkát az első ütemben – mondta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten a beruházás bejelentésén.