A béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok gátat szabnak a jövedelmek növelésének

2018. július 25. 08:59
A LIGA Szakszervezetek 2018. július 24-én közleményt adott ki a béren kívüli juttatások jelentős részének megszüntetéséről. Ebben leírják, ha az Országgyűlés által elfogadott szabályozás hatályba lép, mind a munkaerő megtartása, mind a munkaválallók jövedelemnövekedése veszélybe kerül. A LIGA Szakszervezetek sürgeti, hogy a kormány a juttasok legalább azon elemeit, amelyek foglalkoztatási, szociális vagy öngondoskodásra ösztönző célt szolgálnak, helyezze vissza a kedvezményes juttatások közé.

A LIGA Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra, hogy a béren kívüli juttatások jelentős részének megszüntetésével nehéz helyzetbe kerülnek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók. A munkáltatók sok esetben nem biztosíthatják tovább ezeket az ellátásokat, egyetlen lehetőségük, hogy „béresítsék” őket, és megfizessék a nem kedvezményes adót. Ha a béren kívüli juttatásokat bár nem pénzben kifizetett, de nettó juttatásoknak tekintjük, akkor minden, a munkavállalónak biztosított 10 ezer forint után a munkáltatóknak 2018-ban 13 500 forint, 2019-ben pedig 17 800 forint költsége keletkezik. Ha tekintetbe vesszük, hogy a versenyszférában 450 ezer forint a kedvezményes adózással adható kafetéria keret, ez a munkáltatóknak (4,300*45), vagyis 193 500 forint többletkifizetést is jelenthet.

Az utóbbi években a kafetéria biztosításának és felhasználásának sokféle módja, kultúrája alakult ki. A fenti okfejtés akkor igaz, ha a munkáltató évi 450 ezer forint kafetériát ad, és azt – például egy vidéki munkavállaló esetében – az év során albérleti támogatásra, étkezésre vagy helyi bérlet támogatásra veszi igénybe. (Sőt, a többletkifizetés még több is lehet, mivel a mobilitási célú lakhatási támogatás – a minimálbér százalékában meghatározott mértékig – jelenleg adómentes)
Meg kell jegyeznünk, hogy minél nagyobb arányban veszi igénybe a munkavállaló a SZÉP kártyához kötődő kedvezményeket, annál nagyobb arányban csökken a munkáltató többletköltsége (mivel a SZÉP kártyához kapcsolódó adókedvezmény megmaradt). Az is igaz, hogy az éves átlagos bruttó kafetéria 390 ezer forint volt 2017-ben, tehát a fönti példa nem általános, de lehetséges.

Gyakran halljuk azt a kormányzati ellenvetést is, hogy a kafetéria nem a leginkább rászoruló munkavállalók juttatási formája, ezért a megszüntetése nem sért szociálpolitikai célokat. A szakszervezetek szerint azonban például a iskolakezdési támogatás , az albérleti hozzájárulás, vagy a helyi bérlet kifizetése igenis a leginkább rászorulók életét tette könnyebbé.
A LIGA Szakszervezetek álláspontja szerint a kafetéria rendszere a munka világának kölcsönösen előnyös intézménye, a munkavállalók elhelyezkedéséhez, foglalkoztatásához nagymértékben hozzájárul. Az a tény, hogy a munkáltató biztosítja ezeket a juttatásokat, azt jelenti, hogy bizonyos munkaköröket kulcsfontosságú pozícióknak gondol, és a béren kívüli juttatási csomagot a vállalat bér- és személyzeti politikájának egyik elemévé teszi meg; mindezt annak érdekében, hogy megtartsa az adott munkaerőt.

Ugyanígy, a munkaerő megtartásának lényeges eszköze az egészségpénztári megtakarítások biztosítása is, amelynek célja az egészségmegőrzés. Ezt nem csak az a felismerés táplálja, hogy kifizetődőbb egészséges munkavállalót alkalmazni, mint beteget, hanem az is, hogy a munkavállalónak számít, hogy a munkahelye milyen gondoskodási csomagot nyújt számára.
A LIGA Szakszervezetek véleménye szerint, ha az Országgyűlés által elfogadott szabályozás hatályba lép, a munkáltatók vagy „béresítik” a korábbi juttatásokat, vagy azok megszűnnek. Az utóbbi esetben a vállalat munkaerő-megtartó képessége kerül veszélybe – amellett természetes, hogy a munkavállalók számottevő jövedelem-csökkenést kell, hogy elszenvedjenek.
Ha a vállalkozók felvállalják a többletköltségeket, ez sem feltétlen jó hír a munkavállalóknak, mert a következő évi béremeléseknél a munkáltatók jogosan mondhatják: a béremelést már biztosították – mindezt úgy, hogy a munkavállalók tényleges jövedelme semmit sem változott!

A LIGA Szakszervezetek ezért szeretné, ha a Kormány – Varga Mihály ígéretének megfelelően – az ősz folyamán áttekintené a béren kívüli juttatások rendszerével kapcsolatos szabályozást és legalább azokat az elemeket, amelyek foglalkoztatási, szociális és öngondoskodásra ösztönző célt szolgálnak, visszahelyezné a kedvezményes juttatások közé.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Egyensúlyba került a tejpiac

2017. október 31. 08:31
Egyre kevesebb külföldi tej érkezik az országba, a boltok polcain a gyanúsan olcsó importáruk helyét a magyar termékek vették át – írja a Magyar Idők hétfői számában. A hatóságok és a szakmai szervezetek együttműködése sikeres, a NAV az elmúlt hónapokban számos bejelentés alapján szűrte ki az áfacsalással érintett dobozos tejeket a piacról.

Lezárult a nyári élelmiszerlánc-ellenőrzés első szakasza

2016. augusztus 10. 07:55
Több, mint 3 300 létesítményt és 10 700 terméket ellenőriztek az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrök a nyári szezonális ellenőrzés első szakaszában – ismertette az eredményeket Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.