A földforgalmi szabályozás változásai

2019. január 17. 07:45
Ez év január 11-én hatályba lépett az agráriumot érintő jogszabály-módosítási csomag, ami egyrészt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény egyes paragrafusait módosítja

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosításának legfőbb célja, hogy erősödjön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a földforgalom ellenőrzésében, és így a birokpolitikai célkitűzések megvalósításában, a feles bérlet, valamint a részesművelés jogcímen történő földhasználat megszüntetése. Célja továbbá a termőföld tulajdonszerzési szabályok kijátszásával történő tulajdonszerzéssel kapcsolatos jogkövetkezmények szigorítása.

Pontosítás

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításának célja a földbizottságok adatkezelésére vonatkozó szabályainak pontosítása, valamint a földbizottsági eljárások részletes szabályainak megállapítása.

A módosítás megreformálja az állattartót megillető elővásárlási jogosultságát a tekintetben, hogy az így megszerezhető földek művelési ága igazodjon a tartott állatok takarmányszükségletének formájához.

 

 
 

Elsősorban legeltetéses állatfajok esetében rét, legelő (gyep) vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld szerezhető, míg az elsősorban abraktakarmánnyal ta­­karmányozott állatok tartója akkor szerezhessen ezen a jogcímen fennálló elővásárlási jogával szántó művelési ágban nyilvántartott területet, ha egyidejűleg takarmány-vállalkozásnak is minősül.

 

Az állattartókkal és földrajzi árujelzéssel, továbbá eredet­megjelöléssel ellátott termék előállítását, feldolgozását vagy ökológiai gazdálkodást folytatókkal immár egy ranghelyen jogosultak az elővásárlási és előhaszonbérleti jogra azok, akik kertészeti tevékenységet végeznek vagy vetőmagot állítanak elő.

Szaporítóanyag-előállítás esetén előzetes feltétel, hogy az érintett saját maga a növénytermesztési hatóság által földet használó, vetőmag táblát bejelentő szaporítóanyag-előállítóként legyen nyilvántartásba véve.

Ezen felül kötelezettséget kell vállalni arra, hogy az elfogadó nyilatkozattal megszerzésre kerülő föld teljes területén – a vetésforgóigény figyelembe vételével – tulajdonszerzés esetén a birtokba lépéstől számított 10 éven belül legalább 6 évben szaporítóanyag-előállítási tevékenység végzése történjen, valamint az elővásárlási joggal érintett föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszonynak a nyilatkozat megtételének napján hatályos időtartamát követően, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől számított há­­rom éven belül birtokba veszi.

A módosítás értelmében a jövőben azok is élhetnek a helyben lakó szomszéd ranghelyen elővásárlási/elő­ha­szonbérleti joggal, akiknek ugyan szomszédos a földje, de a településhatár elválasztja őket tekintettel arra, hogy aki a föld fekvése szerinti településsel szomszédos település vonatkozásában helyben lakó, és akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a szerződés tárgyát képező földdel, helyben lakó szomszédnak minősül.

Új értékelési szempontok

A jóváhagyási eljárás során a képviselő-testületek eljárása a jövőben nem lesz része a folyamatnak, a helyi földbizottság állásfoglalása immáron közvetlenül a megyei kormányhivatal részére kerül visszaküldésre, ahol a végleges döntés is megszületik. A helyi földbizottság állásfoglalásával szemben kifogást a jövőben nem lehet benyújtani, kizárólag a kormányhivatal határozatával szemben lehet kérni a határozat bírósági felülvizsgálatát.

 

 
 

A jogszabály értelmében a helyi földbizottságok új értékelési szempontok szerint adják ki az állásfoglalásaikat.

 

A helyi földbizottságnak a jövőben azt kell vizsgálnia, hogy az adás-vételi szerződés megfelel-e a birtokviszonyok átláthatóságára,

a spekulatív földszerzések megelőzésére, az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező fölbirtokok kialakítására és megőrzésére, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére, az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére és a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek.

A jogszabályban újdonságként jelenik meg, hogy a jövőben a helyi földbizottságok a csereszerződések esetében is kiadják a korábban részletezett szempontok szerinti állásfoglalásaikat.

Szigorodó következmények

A módosítás hatályba lépést követően – 2019. január 11. – feles bérlet, valamint részesművelési jogcímen földhasználati szerződést nem lehet már kötni, a meglévők pedig legkésőbb tíz év (2018. december 31.) múlva megszűnnek. Emellett a törvény hatályba lépésekor fennálló ilyen szerződések meghosszabbítására a törvény hatályba lépését követően már nincs lehetőség.

 

 
 

 

A módosítás eredményeképpen szigorodnak a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlási jog érvényesítése során előnyt adó, vállalt kötelezettségeit (nem tartotta be a föld megszerzéséhez vállalt kötelezettségeket, vagy az ehhez szükséges feltételekkel nem rendelkezik, a szerzés feltételeként vállalt meghatározott célú földhasználattól vagy tevékenységtől tartósan eltér. Ennek ellenőrzésében a kamara is részt vehet, ha megszűnt a földműves vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti mi­­nősége, a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződést nem nyújtotta be a meghatározott határidőn belül a kormányhivatalhoz vagy a jegyzőhöz).

Amennyiben ezek valamelyikét a földhasználó nem tartja be, úgy első körben a kormányhivatal felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.

Amennyiben a jogszerű állapotot a földhasználó nem állítja helyre, úgy a kormányhivatal mulasztási bírságot szabhat ki, majd amennyiben 6 hónap alatt sem tesz eleget a kö­­telezettségének, úgy a kormányhivatal a föld kényszerhasznosításba adásáról dönthet.

A 2019. január 11-e után kötött földadásvétel esetén a tulajdonosokra szintén az említett szankciók alkalmazására nyílik lehetőség, azonban a kényszerhasznosítás helyett vételi jogosultság nyílik meg. A vételi jogot az eredeti jegyzékben szereplők, majd őket követően az állam, az eredeti elővásárlásra jogosulti ranghelyük alapján, az eredeti vételáron gyakorolhatják.

A vételi jog gyakorlásának lehetőségéről a kormányhivatal értesíti a rangsorban első helyen álló elővásárlásra jogosultat, akinek 60 napos jogvesztő határidőn belül kell – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal – nyilatkoznia, hogy kíván-e élni a vételi jogával, valamint a jog gyakorlásától számított 30 napon belül a teljes vételárat megfizetni. Azonos elővásárlási rangsor esetében a kormányhivatal sorsolással állapítja meg a jogosultak sorrendjét.

A 60 napos határidő jogvesztő. Ha a jogosult nem nyilatkozik, vagy úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni vételi jogával, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyzék szerint következő ranghelyen álló személyt hívja fel vételi jogának gyakorlására.

Ha a jegyzékben senki nem szerepelt, vagy egyikük sem élne vételi jogával, úgy az állam élhet a vételi joggal, a felhívás megérkezésétől számított 90 napon belül. A vételi jog gyakorlása esetében nem kell lefolytatni az újabb engedélyezési eljárást.

Dr. Mikó András

ügyvéd

magyarmezogazdasag.hu

Kapcsolódó cikkek

A mezőgazdaságot is átformálják a robotok

2019. március 04. 08:08
A mezőgazdaságban alkalmazott robotok globális piaca 2025-re eléri a 25 milliárd dollárt - írta hétfői számában a Népszava, amely az agrarszektor.hu alapján a mezőgazdasági robotgyártásban világszinten élen járó Naio Technologies cég képviselőit idézte.

A családi gazdasági rendszer átfogó reformja

2020. október 20. 09:26
Több évre visszanyúló számos egyeztetést, valamint jelentős előkészítő munkát követően a kormány elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslatot. A NAK egyik fő küldetése a hatékony és versenyképes gazdálkodáshoz szükséges jogi és intézményi környezet létrejöttének elősegítése – mondta a vele készült interjúban Győrffy Balázs, kamarai elnök.