A kenyér és a hús is drágul a gyenge gabonatermés miatt

2018. augusztus 07. 10:01
Ősztől a kenyérért és a sertés húsért egyaránt 10-10 százalékkal magasabb árat kell majd fizetni. Európában és Magyarországon egyaránt kevesebb gabona termett, és a keresleti piac is a drágulást erősíti.
A drágulás okai között az egyik legfontosabb az idei gyengébb gabonatermés. Az egyik legnagyobb európai gabonatermelő és exportőr Oroszországban a kedvezőtlen időjárás miatt a tavaly 85 millió tonna gabona idén 66 millió tonnára becsülik a termést. A szakértők előrejelzése szerint az elmúlt néhány év legalacsonyabb gabona készleteire lehet számítani a világban 2018-ban. Megjelentek Magyarországon a lengyel és a boszniai gabonafelvásárlók, de az olaszok is keresik a magyar búzát. Csakhogy Magyarországon is kevesebb van: a korábbi 1-1,1 millió hektár helyett idén csak 947 ezer hektáron folyt gabonatermelés, így a 2017-es 5,2 millió tonna helyett 4,82 millió tonnát takarítottak be – említette lapunknak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók és Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségnek főtitkára. A hazai étkezési búza szükséglet egyébként 1,2 millió tonna és a takarmánybúza iránti igény is ekkora. Ez rendelkezésre áll, igaz, várhatóan drágábban, mint tavaly.   Az étkezési, vagy euró minőségű búza tonnánkénti ára már most is 55 ezer forintnál kezdődik, a legmagasabb minőségű malmi búzát pedig tonnánként 58 ezer forint alatt nem igen kínálják a gabonatőzsdén (a takarmány és az étkezési búza aránya nagyjából 50-50 százalékos). Ezek az árak azonban még feljebb is kúszhatnak, hiszen keresleti piac alakult ki. fölsrófolja az árakat. A gabonatermelők az elmúlt héten tartott egyeztetésén közölték, már a takarmánybúzát sem adják a fenti árakon, mert vannak malmok, amelyek most többet adnak érte. A malomiparnak tehát fel kell készülnie arra, hogy 10-15 százalékkal is magasabb áron juthat hozzá az idei búzához. Nem hagyhatják érintetlenül a liszt árakat sem. Ugyancsak számolniuk kell az energiaárak és a munkabérek emelkedésével. Nehéz ugyanakkor megjósolni, pontosan mennyivel nő a liszt ára, mert a malmok csak 2-3 hónapra elegendő gabonát tudnak egyszerre felvásárolni, így nem kizárt, hogy a később még magasabb árakon juthatnak az alapanyaghoz. Mindez azt jelenti, hogy a kenyér fajtájától függően kilogrammonként 25-80 forinttal is többet kell majd fizetni, ha ősszel sikerül megállapodnia a magasabb lisztárról a sütőiparnak és a malmoknak. Bár ez az alapvető agrártermék a gyártási költségekben csak kisebb arányt képvisel, de az import adalékanyagok, az üzemanyagok és így a szállítás is – a gyenge forint miatt – alaposan megdrágultak. A kötelező béremelések mellett, a sütőipart is sújtó szakemberhiány, és az energiaárak emelkedése is áremelésre kényszeríti az ágazat szereplőit. Lapunk megkeresésére a sütőipar érdekvédelmi szervezeténél egyelőre mégsem kívántak jóslásokba bocsátkozni a várható kenyér árakról, mert még nincsenek hivatalos végleges adatok a betakarított gabonafélék mennyiségéről és a felvásárlási árak is változhatnak őszig. A drágább kenyér elsősorban a szegényeket érinti majd érzékenyen, hiszen az ő fogyasztói kosarukban a legnagyobb mértékű az élelmiszerek, s ezen belül a kenyér aránya. Az sem kizárt, hogy az emelkedő árak hatására tovább csökken a kenyér fogyasztás Magyarországon.  
Ma már nem olyan alapvető

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a lakosság: 2002-ben még 63 kilogramm kenyeret fogyasztott személyenként, amely mára 37 kilogrammra mérséklődött. (Az uniós felmérések szerint a németek és az osztrákok 80, a spanyolok és az olaszokon folyt termelés pedig 60 kilogramm kenyeret esznek évente.)

A hús is drágul
A sertéshús előállítási költségében a takarmány ára eléri a 70 százalékot is – mondta a Népszavának Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A gabonaárak jelentős emelkedését az ágazat szereplői nem tudják „lenyelni”, ezért kénytelenek lesznek magasabb átadási árért értékesíteni a jószágokat. Ez pedig végig gördül a termékláncon és a jelenleginél magasabb árakkal találkozhatunk majd az üzletekben is. A hazai élősertés felvásárlási árát a magyarországi tényezőkön kívül nagy mértékben mozgatják a német árutőzsdei árak is, amelyek most, talán a nyár miatt stagnálnak, de a gyenge európai gabona termés miatt elindulhatnak fölfelé – hegyezte meg a VHT titkára. Azt még nem lehet pontosan tudni, hogy mennyivel lesz magasabb a tőkehús felvásárlási ára, de ha 10 százalékkal – kilogrammonként 100-180 forinttal– emelkedik, akkor ennek hatására a húskészítmények, főleg a minőségi (prémium) termékek akár több száz forinttal is drágábbak lehetnek.    Az sem ismert még, hogy a feldolgozócégek milyen mértékben terhelik át a kereskedőkre az alapanyagok drágulásából fakadó költségnövekedést, de a kereskedelmi szakemberek szerint az üzletekben nem valószínű, hogy az árak elszabadulnak, mert óriási a verseny az egyes üzletláncok között, és a vevők vásárlóerejére is tekintettel kell lenniük. 
nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Visszamaradó pályázati pénzeket használhat fel az élelmiszeripar

2018. február 27. 07:47
Újabb pályázati forrás segítheti az élelmiszeripari vállalkozásokat – mondta az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár az idei PREGA konferencián. A digitalizáció térhódítását a szektorban a cégek és az egyetemek együtt tudják elérni.

A fiatalok gyorsabbak, de az idősebbek ismerik az egérutat

2018. február 26. 07:51
Becslések szerint 2030-ra minden 3. munkavállaló 55 év feletti lesz az Európai Unióban. Márpedig ez a helyzet elgondolkodásra és alighanem szemléletváltásra kell, hogy késztesse a hazai HR szakmát és a cégvezetőket is. Nagyon nehéz lesz csak „fiatalos csapatokat” építeni. Márpedig jelenleg úgy tűnik, hogy nagyon erősek az előítéletek a középkorú (45 év feletti) munkavállalókkal szemben. Ezt tapasztalták a Restart-Up közösség alapítói is, akiknek fejvadászok jelezték, hogy hegyekben állnak náluk 45 év feletti, képzett, tapasztalt munkavállalók életrajzai, akiket nem tudnak elhelyezni. Az előítéletek ellen dolgozik, ezért szervezett a Restart-Up előadást és workshopot HR-eseknek a 45 év felettiek foglalkoztatásáról munkaerőhiány idején.