A közös agrárpolitika szinten tartásával lehet biztosítani az agrárium fejlődését

2018. július 27. 09:57
„Közös Agrárpolitika 2020 után – Segíti vagy hátráltatja a gazdákat az új közös agrárpolitika?” címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében. Az esemény résztvevői hangsúlyozták, hogy a támogatáspolitika európai szinten ne változzon, a magyar gazdák pedig legalább a korábbi szintű forrásokat kaphassák meg.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) 2020 után alapvetően átalakul. A mezőgazdasági termelőknek a közeljövőben még a jelenleginél is szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket a támogatásokat megkaphassák, mindeközben viszont csökkennek a közös büdzsében az erre a célra elkülönített források. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által a témában a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében Tusnádfürdőn megszervezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen egyöntetű következtetésként elhangzott: a magyarországi és a határon túli magyar gazdálkodók alapvető érdeke, hogy ne változzanak a rendelkezésre álló források, hiszen csak így biztosítható az agrárium további fejlődése.

Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára leszögezte: az mindenképpen pozitívum, hogy továbbra is tudunk Közös Agrárpolitikáról beszélni, de ezzel nem vagyunk megelégedve. Az Európa Unió agrárminiszterei azért lobbiznak, hogy emelkedjen az agrárium számára biztosított összeg. A szakember kiemelte: Magyarország korábban már többször jelezte, hogy hajlandó lenne megemelni a befizetéseket, de ezzel párhuzamosan cserébe több forrást is kér. A következő évek nagyon izgalmasak lesznek Magyarország számára, mert most dől el a felhasználható összeg nagysága – tette hozzá.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke szerint a KAP rendezésével kapcsolatban meghatározó igényként merül fel a stabilitás. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazat össztársadalmi szerepe szűkül, egyre nagyobb „küzdelmet” kell folytatni a korábbi támogatások megtartásáért. A Közös Agrárpolitika legyen a világpiaci tendenciákra reagáló a rendszer, csak így tartható fenn a hatékonysága – tette hozzá.

Az európai uniós tagságunk és az ebből fakadó közös agrárpolitikabeli részvételünk előny, hiszen a fejlődést generálta, de nem kívánunk másodrendű állampolgárok lenni – jelentette ki Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Az előnyökért komoly árat fizettünk, így mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy megmaradjon a támogatási arányunk – húzta alá. A büdzsé csökkentésével és az adminisztráció jelentős növelésével azonban nem lehet a Közös Agrárpolitikát működtetni – tette hozzá Jakab István. 

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége elnöke elmondta: mindenki számára elfogadhatatlan a Közös Agrárpolitika tervezete, hiszen túlzó elvárások mellett kisebb forrásokat kíván biztosítani.

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnöke elmondta: gyakorló gazdálkodóként megpróbálnak stabilitást teremteni, felkészülni a jövőre. Ennek megfelelően a keret csökkentése elfogadhatatlan, hiszen így a jövőre való felkészülés nem biztosított. „Termelőként azt látom, hogy egy jól működő KAP a vidék megtartó erejéhez járul hozzá” – hangsúlyozta Süle Katalin.

Forrás: otpagrar.hu / NAK

Kapcsolódó cikkek

Az idén a mezőgazdaság is jelentősen hozzájárul a bruttó hazai termék növekedéséhez

2016. december 05. 08:49
Magyarország bruttó hazai terméke 2016 harmadik negyedévében 2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és a piaci szolgáltatások járultak hozzá – mondta Czerván György szakmai fórumon, Cegléden.

Meglett a gyümölcse a szezonális ellenőrzéseknek

2018. január 09. 12:48
Idén is útjára indult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, ahol a szakemberek többek között az ünnepekhez kötődő termékeket, illetve az ilyenkor kiemelt forgalmat bonyolító kereskedelmi egységeket és vásárokat vizsgálják.