A LIGA Szakszervezetek közleménye

2018. június 25. 08:20
A LIGA Szakszervezetek tiltakozik a kormány az adótörvények módosításáról szóló javaslatában megfogalmazott, a kedvezményes munkavállalói juttatások (cafeteria elemek) gyökeres átalakítása ellen.
 
A LIGA Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra, hogy például a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, vagy a diákhitel visszafizetését támogató béren kívüli juttatás megszüntetése lehetetlen helyzetbe hozhatja az ezt korábban igénybe vevő munkavállalókat.
A LIGA Szakszervezetek – a támogatási rendszer tapasztalatait figyelembe véve – nem ellenzi a támogatási rendszer átgondolását, egyszerűsítését, módosítását, ám meggyőződése, hogy ezt csak a szociális partnerekkel való konzultációkat követően lehetne megtenni.
A LIGA Szakszervezetek meggyőződése, hogy a rendszer gyökeres és előkészítés nélküli változtatása a munkáltatók számára nem teszi lehetővé a dolgozók juttatásainak költségkímélő emelését. Továbbá, mivel a munkáltatók számára megváltozott rendszer többlet-költséget jelent, ezért a munkavállalók számára a tervezett változások jövedelemcsökkentést eredményeznek.
A LIGA Szakszervezetek kéri, hogy a kormány az országos érdekegyezetés fórumain tárgyalja meg a cafeteria elemeket módosító javaslatát, és legyen nyitott a szociális partnerek módosításainak figyelembe vételére.

A parlament előtt lévő személyi jövedelemadó módosítás jelentősen leszűkíti a munkáltatók által kedvezményesen adható béren kívüli juttatások körét. A módosítások mögött az a logika húzódik meg, amellyel elvileg egyet lehet érteni, hogy a legjobb megoldás a munkabér megemelése, amelyet a munkavállaló saját szükségleteinek megfelelően költhet el. A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű, mivel az adókedvezmények rendszerén keresztül az állam fontos társadalompolitikai célok megvalósulását segíti elő. Jelen esetben a megszűntetett kedvezmények döntő része ebbe a kategóriába tartozik. Ebből a nézőpontból vizsgálva a változtatási javaslatot a legsúlyosabb kérdés a lakhatási támogatások megszűntetése. Megszűnik a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége. Ez a juttatás lakás építésére, vásárlására, korszerűsítésére nyújtott lehetőséget, a bekerülési költség maximum 30 százalékáig, összességében 5 millió forintos határig. Látható, hogy ez olyan jelentős segítséget jelentett az igénybevevőknek, amelynek kiesése nem pótolható. Az egyén érdekén kívül ez a támogatási forma munkaerőpiaci és gazdasági szempontból is hasznos volt, mivel elősegítette a munkavállalók hosszú távú megtartását. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az intézkedés fehérítette a gazdaságot is, mivel a juttatást csak hitelintézeten keresztül lehetett igénybe venni. Ugyanígy, a megszűnésre ítélet kategóriába került a nemrég bevezetett mobilitási célú lakhatási támogatás (albérlet). Ez a támogatási forma azt a közismert problémát próbálta kezelni, hogy az országon belül nagyon eltérőek a lakásárak és az albérleti lehetőségek. Sok esetben emiatt nem tudnak a fejletlenebb régiókból a munkavállalók az ország fejlettebb régióiba költözni, és az ott lévő munkaerőhiányt enyhíteni. A támogatás az első öt évben csökkenő mértékű (a minimálbér 60-40-20 százaléka) segítséget adott a lakóhelyváltoztatáshoz. Ma még a bevezetés időszakához képest is nagyobb a munkaerőhiány, ezért semmi nem indokolja ennek a lehetőségnek a megszűntetését, inkább egyszerűsítésre szorul a rendszer. Munkaerőpiaci célokat is szolgált a diákhitel törlesztés támogatása, amely egyben elősegítette diplomás munkavállalók egzisztenciateremtését is. A minimálbér 20 százalékáig adható adómenetes juttatás jó eszköz a fiatalok munkahelyi kötődésének erősítésére. Nem indokolt a kockázati-, élet-, baleset-, és betegbiztosítás díjának a munkáltató által adható (havonta a minimálbér 30 százalékáig terjedő) adómentes lehetőségének megszüntetése sem. Ez is olyan elem, amely elősegítette, a munkavállalók hosszú távú megtartását. A kulturális szolgáltatásra szóló belépő (évi maximum 50 ezer forint) sok olyan munkavállaló számára tette lehetővé ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételét, akik ezt egyébként nem tehették volna meg. Látható, hogy a fent felsorolt támogatási lehetőségek egyszerre szolgálták a munkaerőpiaci célokat, és támogatták a gazdaság fehérítését is. Van olyan változtatás is, mely egy eleve rossz döntést korrigál, ilyen a 100 ezer forintos juttatás eltörlése. Pozitívumnak tekinthető, hogy a Széchenyi kártya évi 450 ezer forintig egyedüliként megmaradt kedvezményesen adható béren kívüli juttatásnak. Érthetetlen viszont, hogy a közszférában változatlanul fennmarad a 200 ezer forintos korlátozás. Összefoglalva az eddigieket, a kérdés messze túlmutat az egyszerű adópolitikai szempontokon, emiatt - a hosszú távú hatásokat is figyelembe véve - elengedhetetlen a szociális partnerekkel történő konzultáció, és az előterjesztés módosítása. 

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Többszörösen hibázott a kismama, mielőtt megszűnt a munkaviszonya

2018. július 30. 09:10
Próbaidő alatt lévő munkavállaló jelezte a munkáltató felé, hogy várandós. Másnap (a próbaidő utolsó napján) a munkáltató felmondta a határozatlan idejű jogviszonyt. Megfelel ez a jogszabályoknak? Helyén való volt-e, hogy nem azonnal hatállyal mondott fel a munkáltató a kismamának, hanem közös megegyezéssel? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Évekre lenyelhetik a cégek a túlórapénzt. De valós a veszély?

2017. április 24. 07:45
Újabb szintet lépne a hazai „rabszolgatartás”, de úgy tűnik, hogy a gyakorlatban mégsem lesz könnyű keresztülvinni. A kormány máris lépett egyet hátra.