A LIGA Szakszervezetek szerint nem súlytalanok az országos bértárgyalások

2018. szeptember 06. 09:07
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MKIK elnöke a Magyar Időknek adott interjút a kötelező bérelemek (minimálbér, garantált bérminimum) és az országos bértárgyalások szerepéről. Véleménye szerint a megváltozott munkaerőpiaci helyzet (munkaerőhiány) miatt a legkisebb kötelező keresetek és az ezeket meghatározó bértárgyalások szerepe egyre inkább csökken. 

Parragh László ezt a téves következtetést abból a valós tényből vonja le, hogy „… a munkaerőhiány miatt ma a vállalkozásoknak, de az államnak is a dolgozók megtartása az egyik legfontosabb szempontja, ennek pedig legfőbb eszköze a béremelés.”

A kötelező bérelemek valós szerepének megértéséhez érdemes néhány fontos tényt figyelembe venni. Az NGM adatai szerint a 2018. január 1-től kötelező minimálbér 303 ezer, a garantált bérminimum pedig 876 ezer munkavállaló helyzetén javított. Ezt összevetve azzal, hogy az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma ebben az időszakban 4 180 ezer volt, nehéz arra a következtetésre jutni, hogy szerepük csökken. Figyelembe kell venni azt is, hogy az érintett 1 179 ezer munkavállaló döntő része napi nyolc órát dolgozik, a 4 180 ezer foglalkoztatott között pedig szerepelnek azok is, akik az adott héten legalább egy órát dolgoztak. Szakszervezeti nézőpontból fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy a jelentős minimálbéremelés után is nagyon nehéz megélni ebből a fizetésből. A képet tovább árnyalja, hogy a munkanélküliség az ország észak-keleti régióiban és a Dél-Dunántúlon jelentősen meghaladja az országos átlagot. Amiből egyenesen következik, hogy az itt élők munakerőpiaci pozíciója sokkal gyengébb, számukra a kötelező béremelés biztosítja a jövedelememelkedést. Ezt támasztja alá a GKI által 2018 márciusában 1024 5 fő feletti magyar tulajdonú vállalkozás körében végzett felmérése is. Eszerint „a fejlettebb országrészekben (Közép-Magyarország, Közép és Nyugat-Dunántúl) a minimálbéren foglalkoztatottak aránya 2-3%, a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 2-10%. A minimálbéresek aránya a többi régióban jellemzően 10-13% a maximumot a Dél-Alföldön éri el (16%). A szegényebb régiókban a garantált bérminimumon dolgozók súlya 7-11%, ez esetben is a Dél-Alföldé a szélsőérték (17%).” A képet tovább árnyalja az a közvetett hatás melyet a kötelező bérelemek emelése gyakorol a minimum felett keresők bérére és ezen keresztül a teljes munkaerőpiacra.

Ennek a közvetett hatásnak a jelentőségét jól érzékelteti az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének 2018. áprilisi vállalati konjunktúravizsgálata. Ennek során 3200 vállalkozás válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen lépést tettek, illetve terveznek tenni a 2018-as kötelező béremelésekkel összefüggésben. „Az eredmények szerint a leginkább jellemző reakció a béremelésre a minimum felett keresők bérének emelése a bérfeszültségek elkerülése érdekében, valamint a tervezett létszámfelvétel elhalasztása (32-32%) illetve a tervezett beruházások elhalasztása (24%) …” A legkevésbé jellemző reakció az elbocsájtások végrehajtása, ezt mindössze a cégek 3%-a jelölte meg. A vállalati méret szerinti elemzés arra is rávilágított, hogy negatív hatások (létszámfelvétel elmaradása, részmunkaidőre történő átjelentés, alapbéren felüli juttatások csökkentése) a kis és középvállalkozásokra-, a minimum felett keresők bérének növelése pedig a nagyobb létszámú vállaltoknál jellemző. E mögött az a közismert tény húzódik meg, hogy a kisvállalkozások jelentős része nagyon alacsony termelékenységgel működik. A kötelező béremelések ezeknél a vállalkozásoknál pedig – amely béremelések nélkül a cégek nem tudják megtartani a munkavállalókat – kikényszerítik a termelékenység növelését. Ez azonban nem lehet akadálya a további béremeléseknek, mivel mind a nemzetgazdaságnak mind az érintett munkavállalóknak az az érdeke, hogy ezek a dolgozók is olyan munkahelyeken dolgozzanak, melyek képesek egy magasabb bérszínvonalon foglalkoztatni őket.

Összefoglalva mind a munkavállalói jövedelmek emelése, megélhetési körülményeik javítása, mind a nemzetgazdasági szintű versenyképesség és termelékenység javítása érdekében szükség van a minimálbér és a garantált bérminimum további jelentős emelésére. A negatív hatások elkerülése érdekében pedig ehhez elengedhetetlen a szociális partnerekkel történő egyeztetés. Ez a helyzet tehát nem csökkenti, hanem még inkább felértékeli az országos bértárgyalások szerepét.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Az EU mezőgazdasági miniszterei az EU Közös Agrárpolitikájának 2020 utáni jövőjéről tanácskoztak

2016. november 17. 08:14
Magyarország elkötelezett abban, hogy 2020 után is erős, versenyképes és ambiciózus Közös Agrárpolitika (KAP) biztosítsa az európai, így a magyar gazdák boldogulását – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a brüsszeli tanácskozást követően.
 

Indul a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

2016. december 06. 09:11
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően december elsejétől az egész ország területén téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést rendelt el Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. Az idei ellenőrzéssorozat december elseje és december 31-e között lesz.