„A magyar tudásexport képes fékezni a migrációt”

2018. február 20. 07:58
Gyuricza Csaba: A teljes GMO-mentesség érdekében kiemelt innovációs munka kezdődött el, fehérjetakarmány-programot dolgoz ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
Az elkövetkező években, aki nem precíziós technológiákat alkalmaz, az előbb-utóbb versenyképtelenné válik, ez ma már nem kérdés a gazdák számára, enélkül nincs előrehaladás – mondta lapunknak adott interjúban Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) igazgatója beszélt az elmúlt évek jelentős agárkibocsátás növekedéséről, a teljes GMO-mentesség eléréséről, és azt is elmondta, a mezőgazdaság ma már nem csak az élelmiszer-előállításból, hanem az energiaellátásból is komoly szeletet hasít ki.

GyuriczaA hazai mezőgazdaságban még nyolcszáz-ezer milliárd forint növekedési potenciál rejlik Gyuricza szerint
(Fotó: Bodnár Patrícia)
– Azt tudjuk, hogy nemrégiben nevezték ki a központ élére, azt viszont nem, hogy ez milyen feladatokkal jár?

– A legfontosabb célunk, hogy a NAIK-ban olyan kutatásokat végezzünk, amelyek a gyakorlatban közvetlenül hasznosíthatók. A magyar gazdaság számára óriási lehetőség rejlik a mezőgazdaság fejlesztésében. Az elmúlt években nagyon jelentős kibocsátásnövekedést ért el a magyar agrárium, amelynek értéke jelenleg 2650 milliárd forint körül van, és óriási még a potenciál benne. A magyar mezőgazdaság az unióshoz képest 50–55 százalékon teljesít, noha az adottságaink, a lehetőségeink sokkal jobbak. Azt szeretnénk hogyha olyan kutatás és innováció zajlana nálunk, amely ezen lehetőségek hatékonyabb kihasználását segítené. A magyar mezőgazdaságban még legalább nyolcszáz–ezer milliárd forint növekedési potenciál van, ami az innováció révén a versenyképesség javításával, a fenntarthatóság erősítésével a következő években elérhető. A legfontosabb pontok: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az öntözés fejlesztése, a precíziós technológiák alkalmazása, a hátrányos helyzetű, illetve kedvezőtlen adottságú termőhelyeken a versenyképesebb mezőgazdaság feltételeinek kialakítása, alkalmazkodó technológiák kidolgozása. Ha ezeken a területeken ki tudjuk aknázni a lehetőségeket, akkor jelentős növekedést tud produkálni az agrárium.

–  Az látható, hogy fontos a mezőgazdaságban a kutatás és az innováció, de adódik a kérdés, hogy mégis mennyire?

 – Talán sohasem volt még annyira fontos, mint napjainkban, hiszen világviszonylatban is tapasztalható, hogy az agrárium csúcstechnológiai ágazattá vált, amely robbanásszerűen és dinamikusan fejlődik. Ennek mozgatórugója az innováció, a kutatás, a fejlesztés. Globálisan ebben a hatalmas versenyben az tud eredményesen gazdálkodni, mezőgazdasági vagy feldolgozóipari tevékenységet folytatni, tehát az egész termékpályán működni, aki ezekkel a változásokkal lépést tart. Ehhez elengedhetetlen, hogy akár globális, akár nemzeti szinten, a sajátosságokat is figyelembe véve az innováció és a kutatás naprakész legyen. Mi ebben a munkában próbálunk meg hazai viszonyok között igazodni azokhoz az elvárásokhoz amelyeket a magyar agrárium és a gazdaság egésze megkövetel. Ezért elsősorban gyakorlatorientált kutatásokat végzünk, amelyek a mindennapokban lecsapódnak és érzékelhetővé válnak a hétköznapi ember számára is, például egy termék, egy technológia vagy valamilyen növény-, állatfajta formájában. 

– Azt a hétköznapi ember is érzékeli, hogy a klímaváltozás a mezőgazdasági tevékenységekre is hatással van. Hogyan tudnak segíteni ebben a termelőknek?

–  A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mindennapos probléma, hiszen a kertészetben, állattenyésztésben, növénytermesztésben alkalmazott technológiák, amelyek húsz-harminc éve még bevált módszerek voltak, mára már sok szempontból elavultak, mert nem igazodnak a megváltozott klímafeltételekhez. Például új növénykórokozók, kártevők, betegségek jelentek meg, amelyek ellen új technológiákkal kell védekezni. Emellett már olyan növényfajokat is lehet termeszteni itthon, amelyeket korábban nem. Ilyen a füge és a kivi, amelyekből ma már komoly ültetvények találhatók Magyarországon. Sőt azt biztosan kevesen tudják, hogy Európa legnagyobb fügeültetvénye hazánkban található. A klíma annyira megváltozott az elmúlt évtizedekben, hogy azt mondhatjuk, a mai magyar állapot a hatvanas évek Bulgáriájának felel meg. És ez folyamatosan változik, így a mezőgazdaságnak is igazodnia kell. A helyzet kezelésére a NAIK olyan megoldásokat dolgoz ki, amelyek a mindennapi gyakorlatban alkalmazhatóak, hiszen ez alapfeltétele a versenyképességünk megőrzésének.

– Mi a véleménye a precíziós gazdálkodásról? Mennyire fontos, és hogyan segítik a gazdákat, hogy áttérjenek erre a termelési formára? 

– Precíziós gazdálkodással költséghatékonyabban, környezetkímélő módon lehet élelmiszeripari alapanyagokat előállítani úgy, hogy ez ne járjon áremelkedéssel. Azáltal, hogy az informatika betört a mezőgazdaságba is, olyan újítások léteznek, amelyek lehetővé teszik, hogy az agrárdigitalizáció révén modern eszközökkel végezzük a gazdálkodást, például GPS-alapú, műholdas vezérlésű tápanyag-kijuttatással, vagy az 5G technológiának köszönhetően az önvezető-önjáró traktorok alkalmazásával. Ezek a futurisztikusnak tűnő megoldások ma már a valóságot jelentik. Elterjedésük is beindult hazánkban, egyébként pedig minden feltétel adott hozzá, hiszen a technológiai, műszaki, informatikai háttér rendelkezésre áll. Az a gazdálkodó, aki az elkövetkezendő években nem tér át a precíziós gazdálkodásra, előbb-utóbb versenyképtelenné válik. Ez ma már nem kérdés a gazdák számára,  enélkül nincs előrehaladás. 

– Mi a véleménye a génmódosított élelmiszerekről? A GMO-mentesség központi kérdés mostanában.

– Magyarországon génmódosított termelést folytatni nem lehet, ezt 2011 óta az Alaptörvény is rögzíti. A terv az, hogy ez a jövőben se változzon, ami egyben komoly versenyelőnyt is jelent számunkra. Ugyanakkor nem vagyunk mindenből önellátók. Elsősorban a fehérjenövényekre gondolok, mint például a szója. Behozatalra szorulunk, mint a legtöbb európai ország. A külpiacokról azonban nagyrészt csak genetikailag módosított terményeket lehet vásárolni, ezért bizonyos mértékben mi is rákényszerülünk, hogy az állattenyésztésünk fehérjeigényének kielégítéséért génmódosított szóját vásároljunk.

– A Grüne Wochén Berlinben beszélt a hazai fehérje- és szójaprogramról, azt mondta szép eredményeket értünk el. Hátradőlhetünk, vagy van még tennivaló ezen a területen?

– Annak érdekében, hogy a GMO-mentességünk a teljes termékpályára kiterjeszthető legyen, kiemelten fontos innovációs munka kezdődött el a kormány felkérésére. Nemzeti fehérjetakarmány-programot kell kidolgoznunk, amely megoldást kínál arra, hogyan oldjuk meg a fehérjeigényünket hazai forrásból. Ez a magyar mezőgazdaság számára óriási feladat és lehetőség is egyben, hiszen, ha kizárólag GMO-mentes termékeket állítunk elő, és ezek kerülnek a hazai piacra és exportra, akkor az ágazat kibocsátását akár évi hatvan-hetven milliárd forinttal is tudjuk növelni.

– A génbankokat is a NAIK kezeli. Hány van belőle Magyarországon, és mi a jelentőségük?

–  A génbankok a genetikai háttér megőrzését szolgálják. A magyar rendszer több részből áll, ezek mindegyike állami fenntartású intézmény. A NAIK is az egyik fenntartója, kezelője a genetikai bázisunk egy részének. Itt elsősorban a szántóföldi növények, zöldségek, gyümölcsök génállományát őrizzük. Ezek nagyon fontos hátteret jelentenek ahhoz, hogy új növény- és állatfajtákat állítsunk elő, amelyek a helyi adottságokhoz alkalmazkodnak. Nem utolsósorban nemzetbiztonsági szempontból is óriási értéket jelent, hogy a génbanki állomány stabilan és hosszú távon megőrizhető.

– A honlapjukon az is olvasható, hogy mind az ország, mind az egyes gazdaságok energiafüggetlenségének elérését, javítását szeretnék segíteni. Hogyan?

–  A mezőgazdaság ma már nem csak az élelmiszer-előállítást, az állatok takarmányigényét szolgálja, hanem az energiaellátásból is komoly szeletet hasít ki. Magyarország élelmiszerigényének fedezése mellett az is fontos célunk, hogy a megújuló energiaforrások számára is bázist biztosítsunk. Ez elsősorban a kedvezőtlen adottságú termőterületekre vonatkozik, ahol a hagyományos növények termesztése nem folytatható gazdaságosan, viszont helyette vannak olyan növények amelyek jól termeszthetők. Például úgynevezett belvizes területeken lehet olyan fás szárú növényeket termelni, amelyekből megújuló energia nyerhető, így a helyi rendszerek települési vagy intézményi szinten energiaellátó rendszerekként is működhetnek. Mi ezekhez dolgozunk ki modelleket, technológiákat, a teljes termékpályán, az alapanyag-előállítástól egészen az energianyerésig. 

– Lázár János legutóbb arról beszélt, hogy a magyar nemzeti szuverenitás tartópillére az agrárium, az ágazat szempontjából azonban döntő jelentősége van az élelmiszer-kereskedelemnek, a kérdés pedig az, hogy ki termeli meg az élelmiszert, és az miként jut el a vevőkhöz. Mit gondol erről?

– Magyarország olyan adottságokkal rendelkezik, hogy akár húsz-huszonöt millió ember számára is tudunk élelmiszert előállítani, így bőven van keresnivalónk az exportpiacokon. Alapanyag-előállításban világszínvonalú a termelésünk, ugyanakkor ha a teljes termékpályát vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy az alapanyag megtermelése nincs arányban a feldolgozással, tehát a „termékpálya végén” még rengeteg feladatunk van. A jelenleg is futó európai uniós fejlesztési forrásoknak az az egyik fő célja, hogy a feldolgozóipart erősítse. Az elmúlt évtizedekben az élelmiszeripar jelentősen leépült Magyarországon, ezeket kezdtük el újjáépíteni, és azt mondhatjuk, hogy nagyon kedvező folyamatok indultak meg, de messze nem vagyunk még a végén. Fontos cél, hogy ne csak az alapanyag hagyja el az országot, hanem vele együtt a hozzáadott érték is, feldolgozott termék formájában.

– A magyar agrárgazdasági tudás nemzetközi szinten is jelen van. Mi ennek a hozadéka?

– A tudástranszfer rendkívül fontos. Évtizedekre visszamenőleg elismertek külföldön is a hazai agrárinnovációs eredmények, nem véletlen, hogy az intézményrendszerünk is intenzív tevékenységet folytat külföldön. Dél-Kelet-Ázsiában, Észak-Afrikában, Dél-Amerikában is megjelentünk már. Európán kívül is elismert és keresett a magyar agrártudás. Vannak olyan országok, mint például Laosz, ahol az agrárium fejlesztése szinte teljes egészében magyar tudásra épül. Ennek a magyar termékek külpiaci megjelenése és a gazdaság egészének erősödése szempontjából kiemelt jelentősége van. De észak-afrikai országokban is erős a magyar agrártudás jelenléte, ami azért fontos számunkra, mert mi abból tudunk tanulni, hogy az ottani klímafeltételek között hogyan lehet eredményes és versenyképes gazdálkodást folytatni. A klímaváltozásra való felkészülést ezekben az országokban tudjuk elsajátítani. A nemzetközi jelenlétnek van még egy fontos vetülete is, a migráció. Azokban az országokban, ahol a mezőgazdaság fejlődését segítjük, egyúttal ahhoz is hozzájárulunk, hogy több élelmiszert állítsanak elő helyben. Ezzel megnő az adott ország stabilitása, ami lassítja a migrációt, hiszen teli hassal nem kel útra senki. Ehhez európai szinten is fejleszteni kell az agráriumot és az élelmiszer-előállítást.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Több mint 2,5 tonna húst, húskészítményt és fűszert vont ki a Nébih a forgalomból

2018. január 09. 11:11
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei számos műszaki, higiéniai és élelmiszerbiztonsági hiányosságot tártak fel egy Bács-Kiskun megyei húsfeldolgozó üzemben. A hatóság az ellenőrzés során 2580 kg hús, húskészítmény és fűszer forgalomba hozatalát tiltotta meg, valamint elrendelte az állati eredetű élelmiszerek megsemmisítését.

Hasznos tanácsok az év végi szabadságolásokhoz

2017. december 12. 08:58
A munkáltatók sok esetben nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően járnak el az év végi szabadságolások során, noha a szabályok kellő mozgásteret is biztosítanak. Lássuk mit és hogyan érdemes a szabadsággal összefüggésben átgondolni!