A rabszolgatörvény az Orbáni gazdaságpolitika legújabb eszköze

2019. január 29. 09:25
A kormány állítása szerint a munkaadók akarták a rabszolgatörvényt. A sajtó értesülései szerint konkrétan a nagy német autómultik. Nyilvánosan egyelőre senki sem vállalta. A kormány arra is hivatkozott, hogy a túlórával a munkavállalók is többet kereshetnek. Egyetértenek-e a helyi szakszervezeti vezetők azzal, hogy a túlóratörvény a munkavállalók érdekében is áll? Ezekről a kérdésekről, illetve magáról a törvényről beszélgettünk szakszervezeti vezetőkkel az Új Egyenlőség közbeszélgetések sorozatának januári rendezvényén.

Az Új Egyenlőség közbeszélgetés rendezvénysorozatának első idei vendégei azt a kérdést járták körül, hogy kinek az érdekében születhetett a túlóratörvény, amely szerint 2019. januárjától a dolgozó hozzájárulásával elrendelhető akár évi 400 túlóra is, és három évre növelhető a munkaidőkeret.Kik kérhették és kinek az érdekében állhat a törvény alkalmazása. Szó volt a pódiumbeszélgetésen és a közönség kérdésire adott válaszokban többek között a munka és tőke viszonyáról, a többletmunka és alacsony bérek kapcsolatáról, a túlóra és a munkaidőkeretben való foglalkoztatás különbözőségéről,a túlóráztatás “önkéntességéről”, a szakszervezeti mozgalom és a politikai pártok viszonyáról, a megélt sztrájkélmény közösségépítő szerepéről, a jogszerű sztrájkolás fontosságáról.

Meghívott vendégek voltak: Háromi László, az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökhelyettese, Hádinger János, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Üzemi Tanácsának elnökhelyettese, Szlávik István, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Vasas alapszervezet titkáraLászló Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke és Kordás László, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A házigazdák Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője és Kiss Ambrus, az Új Egyenlőség szerkesztője voltak.

A videó megnézhető itt 

https://youtu.be/zHcvKC-Es7I

 

ujegyenloseg.hu

Kapcsolódó cikkek

Így néznek ki a munkaerő-felvétel adatkezelései

2021. október 27. 10:37
A munkaerőfelvétel a pályázók személyes adatainak kezelésével jár együtt, így annak során a személyes adatok kezelését szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) sok esetben nem túl egyszerű szabályai alkalmazandóak. Nézzük meg hogyan is néz ez ki a gyakorlatban:

Visszaüthet a munkáltatóra a munkások szervezkedésének akadályozása

2021. szeptember 14. 09:40
A kormányról átragad a stratégiai partnerekre a munkavállaló-ellenes viselkedés