A szerb mezőgazdasági termelés 16,3 százalékkal nőtt

2019. január 08. 07:54
Jó évet zárt Szerbia 2018-ban, jelentősen csökkent az államadósság, a gazdasági növekedés pedig régiós szinten kiemelkedő - közölte Miladin Kovacevic, a szerbiai statisztikai hivatal vezetője a hét végén a Politika című belgrádi napilapnak adott interjúban.

Miladin Kovacevic rámutatott, hogy január elejére a szerb államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 50,2 százalékára esett, míg egy évvel korábban a GDP 57 százalékát tette ki, de 2013-ban például 80 százalékos volt.

A GDP 2018-ban 4,4 százalékkal nőtt, és ezzel folytatódott a 2014-ben elindult, jelentős növekedés - emelte ki a statisztikai hivatal igazgatója, majd hozzátette, várhatóan az idei évben is folytatódik ez az emelkedés. Szavai szerint

a gazdaság bővüléséhez hozzájárulhat a befektetések növekedése, amelyek tavaly a GDP 9,1 százalékát tették ki.

 

 
 
Mint mondta, 2018-ban a szerb volt a térség második leggyorsabban növekvő gazdasága, csak a montenegrói bővülés előzte meg, amely 4,8 százalékos volt. Miladin Kovacevic ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a montenegrói államadósság nőtt, míg a szerb csökkent, a külföldi befektetések pedig Montenegróban csökkentek, míg Szerbiában emelkedtek.

 

A szerbiai statisztikai hivatal vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy

a szerb ipari termelés 2 százalékkal, a feldolgozóipar 2,6 százalékkal, az építőipar 10,9 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 16,3 százalékkal nőtt 2018-ban.

A kivitel 9 százalékkal, a behozatal pedig 13,5 százalékkal nőtt. Az infláció éves szinten 2,1 százalékos volt, amely megközelíti a 3 százalékos célértéket, amelytől mindkét irányban másfél százalékkal lehet eltérni.

Forrás: 
MTI / magyarmezogazdasag.hu
 

Kapcsolódó cikkek

Emelkedtek a bérek az agráriumban

2019. július 18. 12:27
Az első negyedévben 15 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek a mezőgazdaságban, miközben a foglalkoztatottak száma csaknem 6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedéves nemzetgazdasági összesítéséből.

Íme, négy javaslat, amivel jóval ellenállóbb lenne a magyar gazdaság a jövő kihívásaival szemben

2021. április 06. 08:15
Már több mint egy éve tart a Koronavírus-járvány. A pandémia rávilágított arra, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerek nem ellenállóak a válsághelyzetekkel szemben, így a rezilienciaépítés, valamint a fenntarthatóság témaköre mind az európai, mind pedig a hazai  közpolitika-alkotás fókuszába került. A rezilienciaépítésnek négy olyan kiemelt aspektusa van - klíma- és környezetvédelem, gazdasági és társadalmi erőforráshatékonyság, a demográfia és a területi egyenlőtlenségek csökkentése -, amely nem csak nagy szerepet játszhat abban, hogy hazánk ellenállóbb legyen a jövőben a hasonló sokkhatásokkal szemben; de jól illeszthető a 2021-től induló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a kohéziós források felhasználásához is.