A takarmány is az élelmiszerlánc része

2016. június 10. 13:23
Az Európai Unió mezőgazdaságának kulcstényezőiről tartott előadást Kis Miklós Zsolt, a Copa-Cogeca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke.

A takarmányipar innovációs lehetőségeiről tartottak konferenciát 2016. június 9-én Brüsszelben, az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (a FEFANA és a FEFAC) rendezésében. Ennek keretében a takarmányokat érintő innovációs lehetőségekre, és a gazdákkal történő együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt, a Copa-Cogeca – az európai gazdák és szövetkezetek érdekképviseleti szervezetének – alelnöke.

Az európai mezőgazdaságnak a jövőben is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek között említendő a túlnépesedésből adódó növekvő kereslet az állati eredetű élelmiszerek iránt. További ilyen kihívás a globalizáció okozta változások a fogyasztási szokások területén, ami szintén az állati takarmányban használandó növényi fehérje iránti növekvő kereslethez vezet. "Kiemelten fontos, hogy mindezen kockázatokra milyen lépéseket tervezünk és teszünk" – hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt.


A kutatási igények összehangolása és gyakorlati alkalmazása miatt szoros kapcsolatot kell tartani a gazdákkal. Be kell vonni őket az elképzelések kidolgozásától, az azok megvalósításáig tartó folyamatba. Ebben fontos szerep hárul a tanácsadási szolgáltatásokra, a képzésre és a pénzügyi támogatásokra is. Javítani kell a termelékenységet, és fokozni kell a gazdák piaci jelzésekhez és fogyasztói elvárásokhoz való alkalmazkodó-képességét.

tehén

Az Európai Unió az állati takarmányhoz szükséges szójaliszt 70 százalékát Dél-Amerikából importálja – fotó: Shutterstock

Kis Miklós Zsolt kiemelte a körkörös gazdaság koncepciójának fontosságát, amelyben kulcsfontosságú az állati és növényi eredetű melléktermékek takarmányozási célú felhasználása. A gazdák már komoly erőfeszítéseket tesznek az élelmiszer-pazarlás területén is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad elfelejteni: a takarmányhasználat hatékonyságának javítása mellett középpontban kell maradnia a biztonságnak.

Az előadásokat követően egy vitára került sor a panelrésztvevők között. Kis Miklós hangsúlyozta, hogy „együtt gondolkozásra” van szükség, majd hozzátette, hogy az innováció befogadásához az érintett szereplők közötti bizalom elengedhetetlen. Jelenleg az innováció sokkal gyorsabb ütemben fejlődik, mint a gazdák és társadalom befogadási képessége, ezért nagyon fontos ebben a folyamatban a megfelelő egyensúly megtalálása.

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Egyetlen újabb génmódosított növény sem kaphat engedélyt itthon

2017. november 15. 10:21
Nagy az igény a Magyarországról származó, génmódosítás-mentes szójára a külpiacokon – írta a Magyar Idők kedden. Bár a kormány célja, hogy az itthon megtermelt fehérjeforrás elsősorban a hazai állatállomány takarmányozását szolgálja, egyelőre úgy tűnik, hogy a több fronton is hasznosítható termény jelentős része az exportpiacokra kerül.

Ha nagy nem is lehet a magyar mezőgazdaság, de sikeres igen

2016. november 21. 11:36
Ma a mezőgazdasági nettó jövedelmek 2/3 része uniós pénz. Hogyan teljesítünk ezek nélkül? Számítások szerint a területalapú támogatással 2,5 milió hozható ki hektáranként. Mennyit ér a magyar föld? Az EU agrártermelésenek 2 százalékát adjuk. Tudunk-e nagyok lenni?