Aszálymonitoring állomások szerepe a mezőgazdaságban

2022. augusztus 16. 09:25
Az aszálymonitoring-hálózat a vízügyi ágazat által létrehozott újszerű, komplex vízhiány-előrejelző rendszer, amely mindenki számára elérhető nyílt, ingyenes internetes felületen. Az éles indulás előtt a tesztelésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is közreműködött annak érdekben, hogy a NAK tapasztalatai, javaslatai beépüljenek a rendszerbe, és hogy a felhasználók, a gazdálkodók a számukra legfontosabb információhoz juthassanak hozzá.
Aszálymonitoring állomások szerepe a mezőgazdaságban

Az aszály kockázata nagy, különösképpen a klímaváltozás miatt, a vízhiányos időszakban mesterséges vízpótlással az aszály azonban még elkerülhető. Általánosságban éves szinten az aszálykár 40 milliárd forintra tehető, az idei évben ez a szám azonban ennek több tízszeresét is elérheti.  A vízügyi ágazat mindezért olyan megelőző módszert – az aszálymonitoring-rendszert – dolgozott ki, amely időben jelzi az agrárium számára, hogy mikor kell vizet juttatni egy adott területre, mielőtt a növények szárazság okozta stresszhatást szenvednének. A komplex vízhiány-előrejelző rendszer mindenki számára elérhető egy nyílt, ingyenes internetes felületen.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2016-ban kezdte el kiépíteni a rendszert a leginkább vízhiányos alföldi területeken. A közeljövőben megközelítőleg 150 állomásból álló hálózat fedi le az ország teljes területét, és interpolálja az adatokat a köztes területekre. Az állomások számának folyamatos növelésével az egész ország területére kiterjedő hálózat kialakítása a cél, mind a központi, mind a magán-mérőállomások tekintetében. A mérőállomások a talajt, illetve a növényzetet ért hatásokat mérik. A monitoringpontokon a meteorológiai alapparaméterek (csapadék, páratartalom, léghőmérséklet, relatív légnedvesség és levélfelület-nedvesség) mellett hat szinten (10, 20, 30, 45, 60, 75 cm mélységben) történik naponta talajnedvesség- és hőmérsékletmérés. A szenzorok segítségével a talajnedvesség pontosan meghatározható, továbbá a beszivárgást akadályozó tényezők (pl. fagyott talaj) is azonosíthatók. A talaj alsó rétegeiben elhelyezett mérőeszközök a talajvízszint emelkedését is jelzik.  Az aszálymonitoring-hálózat szöveges kiértékelését elvégzik, és ezt közzéteszik a Vízháztartási tájékoztatóban. Ez a kiadvány a helyzetértékelésen túl (csapadékösszeg, középhőmérséklet-eloszlás, talajnedvesség mértéke, talajvízszintek, az operatív aszály- és vízhiány értékeléseket, valamint a belvíz helyzetértékelések) ismerteti a várható időjárást, valamint a vízháztartási jellemzőket is. A havonta megjelenő tájékoztató elérhető az OVF honlapján Integrált Vízháztartási Tájékoztató, valamint a NAK megyei szervezeteinél is.  Az aszálymonitoring-rendszer internetes elérhetősége: ITT.

 

Forrás: https://vizhiany.vizugy.hu/.

 

Tasnádi Gabriella

 

https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/vizgazdalkodas/104810-aszalymonitoring-allomasok-szerepe-a-mezogazdasagban

 

Kapcsolódó cikkek

Elkeseredésükben teleöntötték mézzel az agrárminisztérium bejáratát

2020. január 17. 08:44
Egy német méhészpár 2,5 tonna, glifozáttal szennyezett mézet borított Julia Klöckner agrárminiszter irodája elé tiltakozásképpen a német agrárkormányzat politikájával szemben.

Precíziós gazdálkodás: egy rossz szaktanácsadóval lehet a legnagyobbat bukni

2018. december 07. 08:39
Nincs egyszerű helyzetben az a gazdaság, amely a legmodernebb technológiáknak megfelelve szeretné a lehető leghatékonyabban művelni a földjét. A precíziós gazdálkodás komplexitása miatt érdemes lehet inkább kisebb lépésekkel elindulni, és akár éveket várni egy-egy nagyobb beruházás előtt. A 2018-as Agrárszektor Konferencián, a témában jártas szakértők egyetértettek abban, miszerint az egyik legfontosabb tényező, hogy a gazda ismerje a saját földjét, a következő lépés pedig egy olyan szaktanácsadó megtalálása, akinek nem az értékesítés a célja, hanem az, hogy megoldást, valamint megfelelő eszközt találjon az aktuális problémára.