Áthelyezett pihenőnap ledolgozására szabadságot hogy kell kivenni?

2018. január 23. 11:19
Kérdésem az áthelyezett pihenőnapokkal és a helyettük ledolgozandó szombati munkanapokra vonatkozik. "Normál" munkaidő beosztás, azaz minden esetben hétfőtől péntekig tartó munkarend esetén:1) az áthelyezett pihenőnap, pl október 22 hétfő, tekinthető -e munkanapnak, ha a munkáltató úgy kívánja? 2) ha a munkáltató nem kívánja foglalkoztatni alkalmazottait az áthelyezett pihenőnapot helyettesítő munkanapon, előbbi példa alapján október 13 szombaton, akkor kötelező-e szabadságként kivenni ezt a napot?

A Nemzetgazdasági Miniszter munkanapcserére jogosult. Ebből következően elrendelheti, hogy a munkáltatók egy hétköznapra eső napot pihenőnapnak, pihenőnapot pedig munkanapnak tekintsenek.

A pihenőnapnak nyilvánított napon a munkáltató munkavégzést rendelhet el, ezt a munka törvénykönyve nem gátolja. Általános munkarendben munkát végző személy esetén ez rendkívüli munkavégzésnek fog minősülni. Munkaidő-keret esetén ugyanakkor nem feltétlenül.

Amennyiben a munkanapnak nyilvánított pihenőnapon nem kíván munkát végezni, valóban szabadságot kell kivenni. Hasonlóképpen szabadságot kell kiadni, amennyiben a munkáltató nem kívánja a munkavégzést.

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Százmilliárdok ömlenek az élelmiszeriparba

2017. október 18. 07:19
A kormány 300 milliárd forintot biztosít az élelmiszeripar fejlesztésére – jelentette be Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője kedden a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezvényén.

Élelmiszermizéria: Brüsszel véget vetne a vádaskodásoknak

2017. szeptember 29. 09:10
Konkrét akciótervet és folyamatábrát dolgozott ki napokban közzétett útmutatójában az Európai Bizottság (EB) az élelmiszerek „kettős minőségével” kapcsolatban. Az EB részletezi, melyek azok az uniós jogi előírások, amelyeket a tagországoknak a „kettős élelmiszerminőség” vizsgálatakor figyelembe kell venniük, és kitér arra is, milyen egzaktabb módszerekkel állapíthatják meg a különbségeket. A mostani iránymutatásból látható, hogy a bizottság nem vonja kétségbe a „kettős minőség” létezését, de arra törekszik, hogy az ellenőrzéseket tudományos alapokra helyezze. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis egyes tagállamok – például Magyarország is – szakmaiatlan és szubjektív szempontok szerint vizsgálódtak, így eredményeik nem voltak alkalmasak a tényleges helyzet tisztázására.