Az „okos” eszközök mellé képzett gazdák kellenek

2017. november 02. 08:02
Szélsebesen fejlődik az agrártechnológia, újabb és újabb precíziós gazdálkodási megoldások születnek, ezek előnyeit azonban csak akkor lesznek képesek kihasználni a magyar gazdálkodók, ha ők is folyamatosan képzik magukat, fejlesztik szellemi (tudás) potenciáljukat.

Szélsebesen fejlődik az agrártechnológia, újabb és újabb precíziós gazdálkodási megoldások születnek, ezek előnyeit azonban csak akkor lesznek képesek kihasználni a magyar gazdálkodók, ha ők is folyamatosan képzik magukat, fejlesztik szellemi (tudás) potenciáljukat. Az agrárgazdaságban is igaz, hogy a technikai felszereltség növelése csak addig a pontig jelent hozamokban, versenyképességben és eredményességben realizálható hasznot, amíg a még oly „okos” eszközöket működtető humántőke tudásszintje azt lehetővé teszi. Ezért fejlesztenünk kell az agrárképzést, különösen ügyelve a gyakorlati ismeretek átadására.

Keserű tapasztalat, hogy a korszerűbb eszközök alkalmazása által elért növekedés megszűnik, amikor technika-technológia használatának színvonala beleütközik a képzettség korlátaiba. Ettől az ütközési ponttól kezdve csak az hoz eredményt, ha az eszközöket használó gazdálkodók tudását és a mezőgazdasági technikát-technológiát együttesen fejlesztjük. E tudásalapú műszaki fejlesztés elősegítése érdekében a magyar agrárképzési rendszer gyakorlatorientált fejlesztése elkerülhetetlen.

Sajnos már az is szinte közhely, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességét kedvezőtlenül befolyásolja a foglalkoztatottak és a gazdálkodók alacsony iskolai végzettsége és szakmai felkészültsége. Ebben a magyar mezőgazdaság nemcsak az Európai Unió átlagától marad el, hanem a többi nemzetgazdasági ágtól is. Még az árutermelő méretű gazdaságok vezetőinek is több mint fele szakképzettség nélkül irányítja gazdaságát. A végzettség nélküli vezető pedig szinte predesztinálja gazdasága lemaradását, hiszen a humán tőke képzettsége és a technikai felszereltség közti szoros kapcsolat bizonyított.

A gazdasági növekedés valódi hordozója a humán tőke, a munkaerő szellemi potenciálja. Következésképpen a műszaki fejlesztés csak abban az esetben jelenti a teljesítmény növekedését, ha a humán tőke felkészültsége ezt lehetővé teszi, tehát a teljesítménybővülés eléréséhez a technikai és a szellemi potenciál együttes növelésére van szükség. Sajnos gyakorlati példák is bizonyítják a tézist, amely szerint, ha a fejlesztések eredményeként létrejött eszközöket nem kellően képzett munkások működtetik, elmarad a haszon, sikertelen lesz a beruházás.

Hirek_Tudas_oktatas_20171031

Mindebből az következik, hogy az oktatás fejlesztésének ma elsődleges célnak kell lennie, ha el akarjuk érni hazánk agrárgazdasága versenyképességének növelését. Az agrárképzés modernizálása segítheti a tudásalapú hatékonyság térnyerését.

A tudásalapú hatékonyság javítási program létrejöttét azonban több tényező is hátráltatja. A kisebb gazdaságokban termelők nem látják, sőt a mai napig nem is akarják beismerni, hogy versenytársaik jelentősen megelőzték őket a piaci alkalmazkodásban. Körükben az a nézet, illetve gyakorlat uralkodott el, hogy a sikeres versenytársak segítségét, szakmai tapasztalatait igénybe venni nem jó irány, így azokat nem is alkalmazzák. A magasabb iskolai végzettségű/szakképzettségű vezető által irányított nagyobb méretű gazdaságok többsége ugyanakkor konkrét lépéseket tesz a munkaerő képzése érdekében, elsősorban az iskolarendszeren kívüli szakmai továbbképzések biztosításával.

Mivel így a tudás színvonala a hazai agrárgazdaságban foglalkoztatottaknak csak egy kisebb hányadában emelhető, egyelőre az tűnik a leginkább reális forgatókönyvnek, hogy a meghatározó mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások a kevesebb – bár magasabb felkészültségű – munkaerőt igénylő high tech irányába fejlesztenek. Ezt a munkaerőigényt ugyanis könnyebben elégíthetik ki – akár külföldről át- (vagy vissza-) csábított szakemberekkel.

A hazai agrárképzések színvonala és népszerűsége az elmúlt évtizedekben sokat romlott. Romlott a képzés technikai és tanári állománya, romlott a képzésbe bekerülők felkészültsége, tudás iránti igénye. A középfokú agrárszakképzés napjainkban hiányos, ugyanis egyre több szakmában megszűnt a szakmunkás- és a technikusképzés. Az agrárszakmát tanulók, az agrárhallgatók száma jelentősen visszaesett. A gazdaságok, a vállalatok ma már „vadásznak” a korszerű ismeretekkel rendelkező jó szakemberekre, a nemzetközi piacokon versengő cégeknél sokszor előfordul, hogy alkalmas jelölt híján egy-egy pozíciót fél-, háromnegyedévig nem töltenek be. Pedig az elvárható sikerhez közép- és hosszú távon kiemelt fontosságú az egyes tevékenységi körök munkaerő ellátásának magas színvonalú biztosítása – a betanított munkástól a mérnöki szintekig – mégpedig hazai intézményekben képzett fiatalokkal. Nem lehet számunkra vigasz, hogy hasonló tendenciák megjelentek az USA, de a fejlett európai országok agrárképzésében is.

Az agrár- és élelmiszertermelés munkaerő-utánpótlásának folyamatossága tehát a képzési rendszer jelentős megújítását igényli. Egyaránt reformra szorul az agrár szakoktatás és a felsőoktatás is. Szükséges az oktatók tudásszintjének emelése, a korszerű ismeretek oktatása, a technológiai fejlődés követése és a menedzseri ismeretek arányának növelése. Meg kellene teremteni annak lehetőségét, hogy – a nemzetközi gyakorlattal megegyezően – külföldi professzorok is bekapcsolódhassanak a magyar felsőoktatásba, emelve annak színvonalát. A munkaadók által a pályakezdők egyik legfontosabb hiányosságaként felrótt gyakorlati tapasztalat és ismerethiány orvoslására a duális képzési rendszer kiterjesztésén túl korszerű, vertikálisan felépített központi gyakorlati helyek létrehozása lehet megoldás. A duális képzési rendszer továbbfejlesztésének fő irányát a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások, a képzőintézmények és a gyakorlati helyek közötti együttműködések elmélyítése, a képzési rendszert érintő jogszabályi környezet egyszerűsítése, valamint a gyakorlati képzési idő jelentős növelése jelentheti. Támogatni kell, hogy a termelők ösztöndíjas szerződésekkel segítsék a tanulók előmenetelét és biztos elhelyezkedését.

A felsőoktatásban a gyakorlatigényes agrárképzést – azon belül is az alapképzést – a vidéki campusokra kell alapozni, hiszen az itt tanulók adják a környék agrárszakembereit. (Az agrár-felsőoktatásba felvettek mintegy fele napjainkban a közép-magyarországi régióban található!) A jövő jelentős kihívásokat hoz, amelyre fel kell készülni.

A tudásszint emelésében kulcsszerepe lehet a szaktanácsadásnak is, amely kapcsolatot teremt a gazda, a mezőgazdasági kutatás és az információs források között. Főleg az agárvégzettséggel nem rendelkező egyéni gazdák esetében nyújthat segítséget a korszerű ismeretek átadásában. A kisebb termelők versenyképességének növekedését így a szaktanácsadási rendszerünk hatékonyabbá tételével segíthetjük, ezáltal erősíthetjük a hazai agrár- és élelmiszergazdaság innovációs képességét is. A szaktanácsadás fontos része a forgalmazók, kivitelezők, integrátorok által az üzleti partnereknek nyújtott szaktanácsadási szolgáltatás is. Ennek keretében a legkorszerűbb termelési eljárások és technológiák hazai adaptálását lehet rövid idő alatt elérni. Ezért ezek alkalmazását is ösztönözni szükséges.

 

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Emberi fogyasztásra alkalmatlan ásványvizet vont ki a forgalomból a Nébih

2018. július 10. 07:53
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – lakossági bejelentés alapján végzett helyszíni vizsgálatot követően – elrendelte a 2019.11.25. minőség-megőrzési idejű San Benedetto Oligominerale Naturale megnevezésű, 1,0 literes PET palackos kiszerelésű ásványvíz forgalomból történő kivonását. A hatóság döntését elsősorban a termék kénhidrogénre emlékeztető mellékszaga indokolja, amely miatt az ital fogyasztásra alkalmatlannak minősül. A Nébih kötelezte az ásványvíz magyarországi forgalmazóját, a VízSztár Kft.-t, hogy 2018. július 25-ig valamennyi üzleti partnerétől hívja vissza a fenti paraméterekkel rendelkező italokat!

Hamarosan döntenek a tejtermékek áfáról

2016. február 23. 09:11
Több mint 54 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek a tejtermékek általános forgalmi adókulcsának öt százalékra csökkentése a sajtok nélkül – közölte kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium.