Először is azt kell tisztázni, hogy egyszerűsített foglalkoztatott kizárólag készenléti munkakörben osztható be 24 órás munkavégzésre. Ehhez az kell, hogy a napi munkaidőt 12 órában rögzítsék a felek, és megállapodjanak abban, napi 24 órára is beosztható a munkavállaló.

A munka törvénykönyve szerint készenléti jellegű a munkakör, ha

– a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

– a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár a munkavállaló számára.

Olyan esetekben van tehát lehetőség készenléti munkakörben foglalkoztatásra, amikor a munkavállaló az átlagosnál lényegesen lazább munkavégzési feltételek között dolgozik. Ennek eldöntése pedig a munkaköri feladatok, a munkakörre vonatkozó előírások, utasítások alapján vizsgálandó, s nem a munkakör elnevezése az irányadó (Mfv.II.10.296/2015/4 Kúria-döntés).

Fontos, hogy teljesüljenek a kritériumok, mert visszaélésszerűen nem lehet készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatni a munkavállalót, és kihasználni az azzal járó rugalmasabb lehetőségeket.

A bérpótlékokra vonatkozó szabályokat egyszerűsített foglalkoztatottaknál is a munka törvénykönyve (Mt.) tartalmazza.

A munkavállaló először is jogosult az alapbérére, és arra rakódnak a pótlékok. A bérpótlékokról az Mt. 139-145. paragrafusai rendelkeznek. A 203. paragrafus pedig azt határozza meg, hogy az Mt.-ben mely rendelkezéseket kell egyszerűsített foglalkoztatásnál is alkalmazni. A bérpótlékok az alkalmazandó rendelkezések közé tartoznak.

Az Mt.142. paragrafusa szerint 22 és 06 óra közötti munkavégzés esetén 15 százalékos mértékű éjszakai pótlék jár, kivéve a műszakpótlékra jogosult munkavállalókat. 

Ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

A vasárnapi munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatásban nem minősül különleges körülménynek, így az Mt. 203. paragrafus (1) bekezdésének h) pontja alapján pótlék sem jár rá.

Munkaszüneti napra a munkavállalót az Mt. 140. paragrafusának (4) bekezdése alapján 100 százalékos mértékű bérpótlék illeti meg. A munkaszüneti napi pótlék minden esetben jár. 

A munkavállalónak ötven százalékos bérpótlék (rendkívüli munkavégzés pótléka), illetve – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár

a) a munkaidőbeosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,

b) a munkaidőkereten felül vagy

c) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalékos bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg.

Összegezve: a vasárnapi pótlékot leszámítva mindegyik pótlékra jogosult az egyszerűsített foglalkoztatott is.

adozona.hu