Bioetanol: máris nagyhatalom vagyunk, de...

2016. november 30. 07:43
Nagyhatalomnak számít Magyarország az uniós bioetanoliparban, de még van tere a fejlődésnek - állítja agrárszektor.hu-nak adott interjúban Lengyel Zsolt, a Pannonia Ethanol Zrt. igazgatósági tagja. A cég bővíti kapacitásait dunaföldvári biofinomítójában, ahol növelni kívánja az előállított bioetanol, illetve GMO-mentes takarmány mennyiségét.

A Pannonia Ethanol Zrt. kapacitásbővítést hajt végre dunaföldvári biofinomítójában, amelyhez a hátteret egy magyar banki konzorcium nyújtja. A Budapest Bank, a K&H, a Magyar Export-Import Bank és a Raiffeisen Bank 135 millió eurós hitelcsomaghoz juttatja a társaságot. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mire fordítják az összeget?

Egyrészt növelni tudjuk a kapacitásunkat, ami jelenleg évi 1 millió tonna kukoricafeldolgozását jelenti, és 2017-től ez tovább nő majd. Ezzel együtt pedig növekszik az előállított bioetanol és a génmódosítástól mentes állati takarmány mennyisége is. A következmények pedig exportbővülés, munkahelyteremtés, stabil piac, illetve a hatékonyságunk javítása.
 

Válaszokat akar a hazai agrárszektor legégetőbb kérdéseire? Kivételes kapcsolatépítési lehetőségeket keres az agráriumban és az élelmiszeriparban?
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2016: két nap, 70 előadó, 800 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái


Történt arra is utalás, hogy biotermékek bevezetését tervezik.

Igen, folynak nagyon izgalmas kutatásaink a biotechnológia területén, amelyek érinthetik a humán és az állategészségügyet, de erről egyelőre nem árulhatok el többet.E kérdés feszegetésekor ugyanakkor fontos szót ejteni a biotechnológiáról, ami szorosan kapcsolódik az olyan létesítményekhez, mint amilyen a Pannonia Ethanol dunaföldvári üzeme, hiszen ez valójában biofinomítóként értelmezhető. A biotechnológia fejlődése abba az irányba halad, hogy az ipari termelésben fellelhető alapanyagokat minél inkább a gyártási technológiák szerves részévé tegye. Ez az iparág eddigi eredményein is látszik, hiszen a technológia a kezdetekben az etanolra fókuszált, mára azonban a magas fehérjetartalmú állati takarmány egy teljesen új iparágat hozott létre. A potenciál adott arra, hogy a fenntartható üzemanyag és állati takarmány mellett áramot, hőt, illetve hozzáadott értékkel rendelkező fenntartható bio-vegyianyagokat termeljünk. A bioetanol például nemcsak üzemanyagként hasznosítható, bio-műanyagokat is lehet belőle előállítani, a szén-dioxid pedig nem kizárólag káros anyagként könyvelhető el, készíthetnek belőle szárazjeget, az üdítőipar felhasználhatja palackozáskor, vagy tovább hasznosítható a növénytermesztésben. Biztos vagyok abban, hogy erről a témáról még sokat fogunk beszélni a következő években, évtizedekben.

Nagyon magabiztosnak tűnnek a tervek, miközben a szabályozási környezet nem feltétlenül vetít pozitív jövőképet az iparág elé.

2009-ben az Európai Unió olyan szabályrendszert alkotott, amely ösztönözte a befektetéseket a termelőkapacitások kiépülése érdekében, majd az EU-s irányelveket átültették a magyar jogrendszerbe is. A szabályozás logikája, hogy a bioetanol benzinbe keverésével jelentősen csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás a közlekedési szektorban, ami jelenleg a második legnagyobb kibocsátó az EU-ban, és ahol a tagállamok még mindig nem tudtak érdemi kibocsátáscsökkentést elérni. 2012-re azonban felerősödtek a bioüzemanyag-ellenes hangok, és gyakorlatilag azóta az Európai Bizottság javaslatai nincsenek egzakt tudományi alapokra helyezve annak ellenére, hogy a megújuló energiákra vonatkozó irányelv (RED) ezt kifejezetten előírja. Ezzel a bizottság felesleges akadályokat gördít az etanolipar folyamatos fejlődése elé. Emellett veszélybe kerülhetnek több milliárdos beruházások és kürölbelül 133 ezer olyan vidéki munkahely, amelyek az etanoliparra épülnek. A vita még zajlik, hiszen a klímapolitikai célokat teljesíteni kell, márpedig az Európai Unió kifejezetten ambiciózus vállalásokat tett, és a bioetanol önmagában képes legalább harmadával csökkenteni a benzin okozta kibocsátást.


Hol van ebben Magyarország helye és szerepe?

Magyarország kifejezetten nagyhatalomnak számít az uniós etanoliparban, és láthatóan fel is ismerte a hazai, exportra szánt kukoricát itthon feldolgozó iparágban rejlő lehetőségeket, és több EU-s fórumon is kiállt a gyártók érdekeinek védelmében. Logikus is, hiszen a hazánkban megtermelt kukoricából készül a nemzetközi piacon is versenyképes termék, ezzel a hozzáadott érték az ország határain belül marad.

A magyar szabályozás ezek szerint támogatja az etanolipar hazai fejlődését?

Még van helye a fejlődésnek ezen a téren. Magyarország tartja a bekeverési célszámokat, és a kormányzat eredeti tervei alapján 2018-ra meg is valósulhatott volna a 6,5 százalékos bekeverési arány. Ez a terv azonban tavaly decemberben megtorpant, és a kérdést csak 2019-ben veszik újra elő. Ez azt is jelenti, hogy a befektetők számára már nem lesz lehetőség arra, hogy érdemi lépéseket tegyenek, és hozzájáruljanak a 2020-ra kitűzött 10 százalékos megújuló arány teljesítéséhez. Az iparág kiteljesedéséhez pedig Magyarország rendkívül nagy mértékben tud hozzájárulni nemcsak a hazai szabályozási környezet felelős alakításával, hanem a fejlődést szem előtt tartó brüsszeli érdekképviselettel is.

De ennél egy lépéssel tovább mennék, hiszen nemcsak a bioetanol termelésében rejlik hatalmas potenciál, hanem a felhasználásában is. A bioetanol arányának növelése a benzinben olyan eszköz, amivel valódi és látványos eredményeket tudnánk felmutatni az energetikában. Ehhez mindössze a jelenleg alkalmazott 5 százalékról legalább 10 százalékra kellene ezt emelni. Jó néhány EU-s tagállam már elindult ebbe az irányba: Franciaország, Németország és Finnország már bevezette, Belgium januártól csatlakozik. Ha pedig mindez összehangolódik az ipar fejlődésével, amit a dinamikusan eredményeket felmutató kutatási projektek garantálnak, akkor Magyarország számára nyitva áll a lehetőség, hogy az európai megújuló energiákra épülő zöld gazdaság nemcsak vezető szereplője, de mozgatórugója is legyen.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Az élelmiszer-ipari cégek 89 százalékát érinti a szakmunkáshiány

2017. január 05. 07:52
A cégek 81 százalékának leginkább szakmunkásra lenne szüksége – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi reprezentatív, 1000 munkáltatóra kiterjedő felmérésből, amit kedden hozott nyilvánosságra.

Forró ősz - Csata a bérekről

2018. augusztus 17. 09:54
Az egyéb juttatások csökkentésével reagáltak a cégek a kötelező béremelésre, számos esetben elmaradtak tervezett beruházások is.