Kordás szerint enyhén szólva is sajátos módja az érdekegyeztetésnek az, ha a kormányoldal kizárólag a „baráti” szakszervezetekkel hajlandó tárgyalni a várható változásról, illetve a munkavállalókat érintő más kérdésekről. Az ilyen egyeztetési folyamatból nem lehetne kirekeszteni az érintett feleket – szögezi le az elnök. Teljesen egyértelmű – véli –, hogy a kormány a klasszikus érdekvédelem totális megszüntetésére, de legalábbis a szakszervezetek erős megosztására törekszik, miközben úgy tesz, mintha érdemi egyeztetést folytatna. Márpedig, ilyen már 2010 óta nincs – szögezte le Kordás.

Kordás László

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A kérdés az, hogy a két kedvezményezett szervezet mit képviselt az egyeztetésen, és miben állapodott meg a miniszterrel – mondta az elnök. Ebből a most kezdődött cafetéria-mutyiból az sülhet ki, hogy a miniszter valamiféle javaslatára majd rábólint a két konföderációs elnök, s ettől kezdve a kormány azt fogja szajkózni, hogy egyeztetett a szakszervezetekkel. Ezt a módszert azonban a MaSzSz elnöke szerint elég nehéz a szociális partnerek közötti érdemi tárgyalásnak minősíteni. Az időzítés pedig – alig pár nappal a meghirdetett tüntetés előtt – több mint furcsa, arra viszont mindenképpen alkalmas, hogy a demonstrációra készülődő szakszervezeteket is megossza, elbizonytalanítsa – jegyezte meg.

Varga Mihály október 31-én a Liga és a Munkástanácsok  vezetőivel tartott megbeszélés után közölte: ha a szakszervezetek javaslatot tesznek a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására, a kormány kész megvizsgálni azokat. A tanácskozáson szó esett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról is, amelynek kapcsán a miniszter jelezte, hogy az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk. Ennek érdekében a pénzügyminiszter kezdeményezni fogja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mielőbbi összehívását.

Ezt Kordás is fontosnak tartja, ám emlékeztetett arra, hogy amikor a kormány a cafetéria rendszer átalakítására tett kezdeményezést akkor a hat szakszervezeti konföderáció közös javaslatot fogalmazott meg, ám erről semmiféle egyeztetés nem kezdődött meg annak ellenére, hogy a munkáltatói oldal is egyetértett a tervezettel. Így egy már elfogadott törvénymódosítás szerint megszűnik például a lakhatási és a munkába járási, valamint a munkaadók által befizetett nyugdíjpénztári támogatás adómentessége is. 

A cafetéria-juttatásokból a mintegy húszezer cégnél foglalkoztatott nagyjából kétmillió munkavállaló részesül, és a változó szabályok miatt az érintett dolgozók évente átlagosan kilencvenezer forintot is veszíthetnek.

168ora.hu