Cafeteria: Áder válaszolt, de nincs benne köszönet

2018. augusztus 13. 07:59
A köztársasági elnök magyarázata szerint a megváltozott cafeteria szabályok átengedésekor minden szempontot mérlegelt. A szakszervezetek szerint a munkavállalók érvelése süket fülekre talált.
Áder János hivatala arról tájékoztatta a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MASZSZ), hogy az államfő az adótörvények módosításáról szóló törvénycsomagot „valamennyi szempontot mérlegelve” írta alá. A MASZSZ közvetlenül az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény július 20-i elfogadása után írt levelet a köztársasági elnöknek. A július 23-n kelt levelében a konföderáció azt kérte Áder Jánostól, hogy a cafeteria jelenlegi rendszerének átalakításáról szóló, s az érintett érdekképviseletekkel való érdemi konzultáció nélkül benyújtott előterjesztést az alaptörvényben biztosított jogkörével élve küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. 
A MASZSZ - mint azt Kordás László, a szövetség elnöke közleményében írja -, sajnálattal értesült arról, hogy a köztársasági elnök még ugyanazon a napon aláírta a törvényt, amely legalább kétmillió munkavállalót és nagyjából húszezer vállalkozást érint. A szakszervezeti szövetség álláspontja szerint Áder János így figyelmen kívül hagyta foglalkoztatottak tömegeinek érdekeit, akik évente átlagosan kilencvenezer forintot veszítenek a béren kívüli juttatások adózásával kapcsolatos szabályok módosítása miatt.
Különösen aggályosnak tartja a MASZSZ, hogy olyan társadalompolitikai célokat szolgáló cafeteriaelemek adómentessége szűnik meg, mint a munkavállalók belső mobilitását elősegítő lakhatási, illetve közlekedési támogatás, valamint az iskolakezdési támogatás. Miközben a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a vízgazdálkodási törvény kapcsán, amely a házi vízigényt kielégítő kutak létesítésének szabályait egyszerűsítette volna, nem tanúsított különösebb érdeklődést a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos szabályoknak a dolgozók tömegeit érintő módosítása iránt.
A MASZSZ álláspontja szerint elképzelhetetlen, hogy az államfő az adótörvények aláírásakor tényleg „valamennyi szempontot mérlegelve” döntött, hiszen a parlament által pénteken megszavazott törvényszöveget hétfőn kapta meg, s annak kihirdetését néhány óra múlva már el is rendelte. A konföderáció ezért úgy véli, az államfő ebben az esetben legfeljebb formálisan élt azzal a jogával, amely szerint az elfogadott törvényekkel szemben kifogást emelhet. A konföderáció érthetetlennek tartja, hogy Áder János a vízbázis kétségkívül indokolt védelmét fontosabbnak tartja, mint a dolgozók érdekeit - zárja a közleményt Kordás László.
nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Újító-e a magyar agrárium?

2016. június 27. 09:06
Ezt a kérdést tettük fel a lakosságnak, hogy megtudjuk, hogyan látják a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart az innováció szemszögéből. Míg az élelmiszeripar az elsők között, addig a mezőgazdaság az utolsók között szerepel a listán. Az innovatív élelmiszeripari termékek listáját a tejtermékek, míg az exportra alkalmas áruféléket a zöldség-gyümölcsfélék vezetik. 

Fokozódik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentősége

2018. augusztus 15. 09:07
ercenként száznegyven fővel gyarapszik a Föld lakossága, 2050-re a világ népessége elérheti a kilencmilliárdot. Ebből adódóan egyértelmű, hogy bővül az élelmiszerek iránti igény, szakértők szerint világszinten akár 60 százalékkal. Az élelmiszer értéke, jelentősége határozottan megnő, közben a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás, az egyre szűkülő erőforrásbázisok korlátozzák az élelmiszer-termelést. Ma a hétmilliárd földlakó élelmiszer-szükségletét 1,6 milliárd hektárnyi szántó- és ültetvényterületről fedezik, és a terület csak korlátozottan növelhető. A bővülő kereslettel szűkülő lehetőségek állnak szemben, ráadásul világszerte differenciált fogyasztói igényekkel kell számolni, a tömegtermelés mellett a magas minőségű élelmiszerek iránti kereslet is nőhet.