A vállalati belső kommunikációról mint üzletileg kritikus tényezőről adott elő Szvetelszky Zsuzsanna kutató, tudományos munkatárs (MTA TK RECENS) „A pletyka” és „A rejtett szervezetek” szerzője. 

„Csapatot nem hagy ott az ember” - ezzel a provokatív mondattal kezdett, amit azzal magyarázott, hogy a kékgalléros azért nem hagyja ott bevált munkahelyi csapatát, mert csak a kocsmában talál ilyet (de ott nem keres, hanem költ), a fehérgalléros pedig azért, mert felméri, hogy utána stresszcsökkentésre költheti a pénzét. Egy munkahelyen történt meg, hogy egy több mint 130 kilós nő kollégái elhatározták, segíteni fognak neki. Hónapokon át életmód tanácsokkal, figyelmességgel támogatták, ezalatt több, mint 30 kilót fogyott, és a csapatnak jobbak lettek az eredményei. „Az összetartozás olyan soft erő, amit nem lehet látni, de nem szívesen hagyják ott az emberek. A kékgalléros sem fogja 10 ezerért otthagyni” - mondta a kutató.

Aztán hosszabban foglalkozott azzal, hogy milyen a munkahelyi kommunikáció: „A kommunikáció olyan, mint a közmű, akkor vesszük észre, amikor hiányzik” - mondta Szvetelszky Zsuzsanna. Majd kiemelte, hogy a vezetőnek uralnia kell a kommunikációt, amelyben nem az energia ráfordítás, hanem az ismeretek számítanak. A nem megfelelő belső kommunikáció azzal a veszéllyel jár, hogy:

- Kiszámíthatatlanná teszi a kommunikációs folyamatot
- Bizonytalanságot kelt, energiákat köt le feleslegesen
- Indokolatlan költségeket okoz. Minden több kerül majd
- Csökken a kívánatos együttműködés és nő a nem kívánatos

A munkafolyamatok ezáltal lassulnak. A tűzoltás és pánikolás közben összegubancolódnak a folyamatok, ami komoly kockázatot jelent. Ennek következményeként romlik a morál, nő a konfliktusok száma, nő a távozási hajlandóság, nő az olyan versengés, ami nem áll összhangban a szervezet céljaival: pl. az egyik divízió megeszi a másikat, miközben a szervezet egészét kár érte.

Az informális kommunikáció logikája

Három szabály van minden vállalatnál: vagy túl sok, vagy kevés az információ, vagy nem megfelelő. „Ahol nincs, vagy nem megfelelő a kommunikáció, ott keletkezik. Informális út, megkerülés, torzulás: ez a céges pletyka” - mondta Szvetelszky. Fontosnak tartja, hogy mondjuk ki, ami rájuk tartozik, mert az nyugtatja meg a dolgozókat, akkor nem lesz pletyka. „A beszélgetés köt kohéziót, ekkor nem fog elmenni pár ezer forintért egy másik munkahelyre” - tette hozzá. A kommunikáció formális útja az e-mailek, intranet, feljegyzések, plakátok, meetingek, személyes kommunikáció. Az informális kommunikációnak is vannak olyan formái, amik hasznosak és érdemes formalizálni őket, viszont ami nem hasznos, azt vissza kell szorítani, indokolatlanná kell tenni. A formálisnak is használ a kontroll, például az e-maileket szűrni kell, mert irracionális mennyiségben érkeznek, és a túl sok információ stresszt okoz. 

A jó vezetői kommunikációról megtudtuk, hogy lehet döngő léptű, kiabálós, tépelődő valaki, mindegy milyen a vezető, de legyen koherens önmagával. A rossz vezetői kommunikáció célja a hatalom igazolása, a dolgozó ellenfél, a viszonyuk egyoldalú, a főnök érzelmileg dominál, manipulatív és megfélemlítő.

Szvetelszky Zsuzsanna szerint a befektetett energia megtérül: csökkenni fog a fluktuáció, nőni a lojalitás, a szervezeti önismeret, a belső kooperációk stb. és lehetővé válik a belső márkaépítés.
Szép példa, amikor az egyéni jövőkép így csatlakozik a vállalatihoz. Az egyik gyógyszergyártó cég kékgallérosa mondta a gyártósoron állva: „A beteg számít rám” - Szvetelszky Zsuzsanna szerint ez egy erős jövőkép.

„HR helyzetjelentés egy reklámügynökség életéből” címmel tartott előadást Mátyás Kitti, a Republic Groug képviseletében. Elmondta, hogy a reklámpiaci állások már nem olyan keresettek, mint 10 évvel ezelőtt, ami nehezíti a toborzást. „Egymástól lopjuk el a munkaerőt, és nem lehet megrendelőt veszíteni, úgyhogy szabadrablás van. Vége a reklám aranykorának. A reklám szakma már nem tartozik a szexi munkakörök közé” - mondta Mátyás Kitti.

Ez így néz ki a gyakorlatban: 30-40 helyett 15 jelentkező pályázata fut be a hirdetésre, abból 5-öt hív fel és megvan a kedvence, akit pár nap alatt elvisznek, ezért behívja a 2. kedvencét, és még aznap este visszaszól neki telefonon, hogy ne menjen máshova. „Nekem kell a leglelkesebbnek lenni, nem a jelöltnek. Ha találsz egy jó embert a reklámszakmában, azonnal vedd fel. Munkavállalók = Fogyasztók? Egyre inkább egy célcsoport kutatásához hasonlít a munkavállalókhoz való viszonyunk”- mondta.

Elterjedt vadhajtások: 

- A pályázók nem írnak motivációs levelet, mert tudják, hogy úgyis kaparnak értük 
- Kinyomja az álláskereső a telefont? Igen, megteszi

„Mi reklámosok veszünk vissza az arcunkból” - összegezte Mátyás Kitti.

„Lojalitás? Kinevetett egy volt kollégám, amikor megtudta, hogy ilyen témát hozok az előadásomba. Szerinte olyan már nincs. Ehelyett, aki megérkezik, kiszívja egy év alatt a munkahelyét, külföld, nyelvtanulás, és utána átmegy ügyfél oldalra, mert ott állítólag jobban lehet keresni és nincs túlóra” - mondta Mátyás Kitti. Arra azonban lát reményt, hogy belső képzéssel elő lehet teremteni az utánpótlást és kellenek hozzá egyetemi kapcsolatok is.

Közben a munkáltató márkáért tenni kell valamit. A reklámügynökségeknél megjelent a vibe manager. A szakértő úgy emlékszik, hogy eleinte mosolyogtak rajta, de aztán belátták, hogy jó ügyet szolgál: megszervezi az ivászatot és a jó hangulatért felel. „Ő a cég udvari bolondja” - fogalmazta meg Mátyás Kitti. A funkcióját tekintve hasonló ügyekben járatos office manager is jelen van egyes ügynökségeknél, az ő feladata, hogy beszerzi, amire szüksége van a dolgozónak, kiküldi a karácsonyi üdvözleteket és így tovább.

hrportal.hu