Csernobil: ahogy elmentek az emberek, magára talált a természet

2019. május 30. 09:02
1986. április április 26-án a történelem legsúlyosabb atomkatasztrófája történt Csernobilban. Egy RBMK-reaktor üzemanyaga az urán 235-ös izotóp. Ennek az anyagnak minden egyes atomja olyan, mint egy lövedék, ami majdnem fénysebességgel halad és áthatol mindenen, ami útjába kerül: fán, fémen, betonon, bőrön. Egyetlen grammnyi urán 235-ben több mint egymilliárd trillió ilyen lövedék van. Ebből hárommilliót tartottak a csernobili erőműben. Mindez odáig vezetett, hogy a szél beterítette sugárzó részecskékkel az egész kontinenst. A legtöbb ilyen töltény száz év múlva is veszélyt jelenthet, némelyik ötvenezer év múlva is.

s.

Csernobil, 2016. november 29.
A csernobili atomerõmû új, az eddiginél biztonságosabb védõburka 2016. november 29-én. A radioaktív anyagok tökéletesebb elszigeteléséhez épített, 105 méter magas, 150 méter hosszú és 260 méter széles acélboltozattal két hete fedték be a 4-es reaktorblokkot, amelyben 1986. április 26-án robbanás történt. A detonáció volt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete. (MTI/AP/Jefrem Lukackij)
100 évre burokba zárták Csernobilt
Eddig ideiglenes betonszarkofág fedte a sérült atomrektort.

A tragédia miatt Csernobilt és a környékét kiürítették,  a 30 kilométeres zónának nevezett kitelepített terület ma 2600 négyzetkilométernyi Ukrajnában és 2100 négyzetkilométernyi Fehéroroszországban.

Ukrajna a zóna egy részét turisztikai attrakcióvá alakította át néhány évvel ezelőtt, és csak tavaly 50 ezer ember látogatott el a kiégett reaktorhoz és Pripjaty szellemvárosához. Fehéroroszország viszont egészen 2018 decemberéig nem nyitotta meg a Palieski radioaktivitásnak kitett régióját.

CHERNOBYL, UKRAINE - APRIL 26: New protective shelter over the nuclear reactor Unit 4 at Chernobyl nuclear power plant is seen during the 31st anniversary of Chernobyl nuclear disaster Kiev, Ukraine on April 26, 2017. The Chernobyl accident occurred on 26 April 1986 at the Chernobyl Nuclear Power Plant near the city of Pripyat. 
 Vladimir Shtanko / Anadolu AgencyVladimir Shtanko / Anadolu Agency / Europress

The Guardian egyik újságírója a közelmúltban részt vett a területbejáráson, és mint beszámolójában írja, míg az ukrajnai Pripjaty a félelmetes romok miatt népszerű, a határ túloldalán minden a vadvilágról szól, a túrájukat pedig semmihez nem fogható természeti csodaként írta le.

A helyi rezervátum Európa legnagyobb kísérlete az élő környezet természetes állapotba való visszaállításának, a természeti katasztrófának pedig egyértelmű haszonélvezői lettek a farkasok, a bölények, a medvék és az a 231 madárfaj, amely szabadon él az elnéptelenedett tájakon.

A bürokratikus országba történő belépéshez szükséges papírmunka után a túra egy múzeumban kezdődött, hogy aztán megkezdődjön a tényleges természetjárás. A The Guardian cikke szerint a környéken a jávorszarvas a leggyakoribb emlősfaj, és nem is telt el sok idő, mire megpillantották belőle az első példányt.

Elk female and young - Chernobyl Zone Ukraine. 
Large mammals have a very high degree of radiation as they consume contaminated plant 
Biosphoto / Fabien BruggmannBiosphoto / Fabien Bruggmann / Europress

Ahogy haladtak tovább az erdei nyomvonalon, ami egykor a főút volt a főváros Kijev felé, az idegenvezető közölte velük, 50-50 százalék az esély, hogy farkast fognak látni. A parkban körülbelül száz él ebből a fajtából, és mivel a vadászatot betiltották, az állatok egyre kevésbé félnek az emberektől.

Út közben megálltak egy szovjet megfigyelőtoronynál a rezervátum közepén. A harmincméteres magas épület a tériszonyosok rémálma lehet, de megéri leküzdeni a fóbiát. A magasból rálátni a felrobbant csernobili reaktorra és bámulatos panoráma nyílik a 30 kilométeres zónán belül található falvakra, melyeket már visszahódított a természet.

Az újságíró szerint itt az ember megtapasztalhatja, milyen lenne a világ az emberek nélkül. Tele olyan állatokkal, amik korábban nem számítottak őshonosnak a területen.

European Hare in the grass - Tchernoby area Ukraine. 
One of the main prey of wolves. 
Biosphoto / Fabien BruggmannBiosphoto / Fabien Bruggmann

És mi a helyzet a sugárzással? Az idegenvezető arról beszélt, hogy a látogatók körülbelül akkora szintnek vannak kitéve, mint egy transzatlanti repülőgépen. De mégis mi történik az itt élő állatokkal?

A tudósoknak ebben még nem sikerült megállapodásra jutniuk. Egyesek riasztó jeleket tapasztalnak, mások rekordszámú emlősfajt regisztráltak a régióban. A rezervátum lehet egy ökológiai csapda is, ahová az állatok beköltöznek, aztán egészségügyi problémáik lesznek. De a bizonyítékok egyelőre azt mutatják, hogy a sugárzás hatása nem tapasztalható rajtuk.

Bár farkasokat végül nem láttak a résztvevők, megfigyelhették a park egyik legritkább madarát, a fekete sast. Ez a ragadozó természetéből kifolyóan fél az emberektől, és a Palieski rezervátum az egyetlen hely Fehéroroszországban, ahol nő a számuk.

Csernobil térségében nem titkolódzik a természet
A fotók ugyan gyönyörűek, de a katasztrófa emlékét nem feledtetik.

Kiemelt kép: Biosphoto / Fabien Bruggmann / Europress

sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikkek

Sikeresen lezajlott az első távoktatási rendszerű erdészeti szakszemélyzeti alapképzés

2019. május 16. 08:08
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szervezésében eredményesen lezajlott az első, távoktatási rendszerben megtartott erdészeti szakszemélyzeti alapképzés. A május 7-i vizsgaalkalmon az e-learning kurzus mind a 32 résztvevője sikeresen szerepelt.

Az erdőökológiai kutatások jelentik a gazdálkodás alapját

2019. június 11. 12:16
Kilencedik alkalommal rendezett tudományos szemináriumot a NAIK Erdészeti Tudományos Intézete. Az online is követhető június 6-i konferencia témája a növények, a talaj és a vízforgalom kapcsolatainak feltárása volt a klímaváltozás tükrében.