Csikkek, szikrát hányó gépek: így éghet el az egész termény

2017. július 28. 07:48
A nyár derekáig majdnem háromszor nagyobb területen pusztított a tűz a mezőgazdaságban, mint az elmúlt év egészében.

A hét végén 15 hektáron égett a tarló a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykörű határában, a tűzoltók segítségével és a terület körülszántásával sikerült megfékezni a tüzet. Az idén július közepéig 372 hektáron, vagyis a tavalyi egész évinél közel háromszor nagyobb területen ért tűzkár még le nem aratott gabonát – közölte a Világgazdaság érdeklődésére Hajdu Márton, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. A mezőgazdasági területeken keletkezett tüzeket a leggyakrabban valamilyen emberi tevékenység okozza, de előfordulnak technológiai eredetű tűzesetek is – tette hozzá.

Bár az egyes évek között vannak eltérések, mivel a betakarítás időszakában jellemzően száraz és meleg az időjárás, ilyenkor könnyen előfordul, hogy egy autóból kidobott cigarettacsikk okoz többhektáros tüzet. A mezőgazdasági gépek használata és azok karbantartásának hiánya szintén gyakori oka a tűzeseteknek – mondta a szóvivő. A huzamosabb idejű használat során éghető anyagok – például növényi hulladékok és olaj – rakódnak le a forgó alkatrészeken, és egy szikra vagy a magas hő hatására könnyen meggyulladnak. A járműből kipattanó szikráktól is lángra kaphat a száraz növényzet, de a csöpögő folyadékokkal együtt szinte biztosan tűz keletkezik – osztotta meg tapasztalatait Hajdu Márton.

Forrás: MTI

A leégett területek nagyságát mutató adatok szerint az időjárás nagymértékben befolyásolja az adott évre vonatkozó mezőgazdasági tűzesetek számát és súlyosságát. További kockázat, ha a betakarítás szárazság idejére esik, mint például az idén.

A termény szárításakor keletkező tűzesetekben szintén szerepe van az időjárásnak, csak itt éppen az jelent fenyegetést, ha csapadékos időben magasabb nedvességtartalmú szemek kerülnek a szárítókba. Ilyenkor ugyanis magasabb hőmérsékletű levegővel indul a szárítás, és mivel még a szemekben is zajlanak biológiai folyamatok, azok „megizzadnak”, könnyen összeragadnak, és megszorulnak a szárítóban. A beragadt termény 400 Celsius-fokon már lángra kap. Onnan már csak percek kérdése, hogy károsítsa – alumíniumszárító esetén 660 fokon akár megolvassza – magát a berendezést is.

Ha a szárító tönkremegy, több millió forintos káruk keletkezik a termelőknek, ha viszont időben tudnak reagálni, akkor csak a berendezésben lévő két-három mázsa termény a veszteség – magyarázta a Világgazdaságnak Speiser Ferenc, a Videokontroll precíziós terményszárító-felügyeleti rendszert kifejlesztő cég ügyvezetője. Mint mondta, ezt egyre többen ismerik fel, amit az is jelez, hogy a legnagyobb magyar agrárintegrátor, a KITE Zrt. is felvette értékesítési termékskálájába felügyeleti rendszerüket.

Az állattartásban télen nagyobb a gyulladásveszély

Az állattartással összefüggő tűzesetek leggyakrabban a fűtési időszakban és a fertőtlenítési, takarítási munkálatok idején fordulnak elő. Az istállókban sok az éghető anyag, mint például a fa, a szalma, a takarmány vagy a levedlett szőr, az ilyen környezetben pedig fokozott kockázatot jelentenek a meghibásodott vagy gondatlanul beszerelt fűtőalkalmatosságok. A fertőtlenítés és a takarítás különösen veszélyes, mert egyes ágazatokban esetenként nyílt lánggal végzik, ami kellő körültekintés hiányában szinte biztosan tüzet okoz.

 

www.vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Újra meg kell teremteni az önálló, önfoglalkoztató paraszti létet

2016. április 26. 08:01
A Kárpát-medence még mindig rendelkezik kihasználatlan potenciállal.

Jogszabályok érthetően

2017. november 02. 08:01
A Magyar Közlöny 2017. október 23. és október 29. között megjelent számaiban található, az agrárgazdálkodást érintő jogszabályok