Csikkek, szikrát hányó gépek: így éghet el az egész termény

2017. július 28. 07:48
A nyár derekáig majdnem háromszor nagyobb területen pusztított a tűz a mezőgazdaságban, mint az elmúlt év egészében.

A hét végén 15 hektáron égett a tarló a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykörű határában, a tűzoltók segítségével és a terület körülszántásával sikerült megfékezni a tüzet. Az idén július közepéig 372 hektáron, vagyis a tavalyi egész évinél közel háromszor nagyobb területen ért tűzkár még le nem aratott gabonát – közölte a Világgazdaság érdeklődésére Hajdu Márton, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. A mezőgazdasági területeken keletkezett tüzeket a leggyakrabban valamilyen emberi tevékenység okozza, de előfordulnak technológiai eredetű tűzesetek is – tette hozzá.

Bár az egyes évek között vannak eltérések, mivel a betakarítás időszakában jellemzően száraz és meleg az időjárás, ilyenkor könnyen előfordul, hogy egy autóból kidobott cigarettacsikk okoz többhektáros tüzet. A mezőgazdasági gépek használata és azok karbantartásának hiánya szintén gyakori oka a tűzeseteknek – mondta a szóvivő. A huzamosabb idejű használat során éghető anyagok – például növényi hulladékok és olaj – rakódnak le a forgó alkatrészeken, és egy szikra vagy a magas hő hatására könnyen meggyulladnak. A járműből kipattanó szikráktól is lángra kaphat a száraz növényzet, de a csöpögő folyadékokkal együtt szinte biztosan tűz keletkezik – osztotta meg tapasztalatait Hajdu Márton.

Forrás: MTI

A leégett területek nagyságát mutató adatok szerint az időjárás nagymértékben befolyásolja az adott évre vonatkozó mezőgazdasági tűzesetek számát és súlyosságát. További kockázat, ha a betakarítás szárazság idejére esik, mint például az idén.

A termény szárításakor keletkező tűzesetekben szintén szerepe van az időjárásnak, csak itt éppen az jelent fenyegetést, ha csapadékos időben magasabb nedvességtartalmú szemek kerülnek a szárítókba. Ilyenkor ugyanis magasabb hőmérsékletű levegővel indul a szárítás, és mivel még a szemekben is zajlanak biológiai folyamatok, azok „megizzadnak”, könnyen összeragadnak, és megszorulnak a szárítóban. A beragadt termény 400 Celsius-fokon már lángra kap. Onnan már csak percek kérdése, hogy károsítsa – alumíniumszárító esetén 660 fokon akár megolvassza – magát a berendezést is.

Ha a szárító tönkremegy, több millió forintos káruk keletkezik a termelőknek, ha viszont időben tudnak reagálni, akkor csak a berendezésben lévő két-három mázsa termény a veszteség – magyarázta a Világgazdaságnak Speiser Ferenc, a Videokontroll precíziós terményszárító-felügyeleti rendszert kifejlesztő cég ügyvezetője. Mint mondta, ezt egyre többen ismerik fel, amit az is jelez, hogy a legnagyobb magyar agrárintegrátor, a KITE Zrt. is felvette értékesítési termékskálájába felügyeleti rendszerüket.

Az állattartásban télen nagyobb a gyulladásveszély

Az állattartással összefüggő tűzesetek leggyakrabban a fűtési időszakban és a fertőtlenítési, takarítási munkálatok idején fordulnak elő. Az istállókban sok az éghető anyag, mint például a fa, a szalma, a takarmány vagy a levedlett szőr, az ilyen környezetben pedig fokozott kockázatot jelentenek a meghibásodott vagy gondatlanul beszerelt fűtőalkalmatosságok. A fertőtlenítés és a takarítás különösen veszélyes, mert egyes ágazatokban esetenként nyílt lánggal végzik, ami kellő körültekintés hiányában szinte biztosan tüzet okoz.

 

www.vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Őstermelők és élelmiszeriparban dolgozók figyelem: számít az Ön véleménye!

2018. augusztus 21. 08:47
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Hétfa Kutatóintézettel (HKI) közös felmérésében az őstermelőket kérdezik a járulékfizetési gyakorlatról, az élelmiszer-gazdasági vállalkozások esetében pedig a foglalkoztatási nehézségeit és piacra jutási problémáit igyekeznek feltárni - ehhez kérik az érintettek segítségét.

Négy éve nem látott havi növekedés a FAO élelmiszerár-indexben

2016. július 29. 08:17
Az időjárás nem kedvez a cukortermelésnek, a búzának annál inkább