Elfojtották a munkavállaló véleményét vagy sem?

2018. május 08. 08:10
A véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga a munka világában korlátok között érvényesülhet, ezért a munkáltatónak az az intézkedése, amikor igazoló jelentést kér a munkáltató intézkedésének helyességét nyilvánosan bíráló közalkalmazottól, önmagában nem vagyoni kártérítésre alapot adó személyiségi jogsértést nem valósít meg – mondta ki a Kúria.

A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatója szerint az Mfv. II. 10.609/2017/4. számú ügy felperese tanár munkakörben állt az alperes jogelődje alkalmazásában. Gyermeke ugyanabban az iskolában tanult, ahol a felperes dolgozott. 

2014 februárjában a többi szülővel együtt a felperes aláírt egy olyan levelet, melyben azt sérelmezték, hogy nem kaptak tájékoztatást arról, hogy az alsótagozatos gyermekeiket négy éven keresztül miért nem ugyanazok a pedagógusok fogják oktatni. A tanítókkal elégedettek voltak és azt szerették volna elérni, hogy a továbbiakban is ők tanítsák gyermekeiket. 

2014. február 10-én a munkáltató igazoló jelentést kért a felperestől arról, hogy miért írta alá az alsótagozatos nevelők munkájának megítélését rendkívül hátrányosan érintő beadványt, amelyet utóbb külső szerveknek is megküldtek.

A felperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra figyelemmel, hogy a munkáltató intézkedése a vélemény elfojtására irányult, ezentúl kifogásolta besorolását, illetve jubileumi jutalma mértékét is. 

Az eljárt bíróságok a jubileumi jutalom különbözete és 500 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezték a munkáltatót.

A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az alperes helytállóan a felperes illetményét alapul véve fizette meg számára a jubileumi jutalmat, s annak mértéke meghatározásánál figyelmen kívül hagyta a keresetkiegészítésként folyósított összeget. 

A nem vagyoni kártérítés vonatkozásában a Kúria megállapította, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése rögzíti: mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, e jogot korlátozza azonban az Mt. 8. § (3) bekezdése, miszerint a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem lehet gyakorolni. 

Az Alkotmánybíróság 14/2017.(VI.30.) AB határozatában is kifejtette, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekét a munkavállaló nem veszélyeztetheti és köteles tartózkodni a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető véleménynyilvánítástól. Ezen szabályok irányadók a munkavállaló munkaidőn kívül tanúsított magatartása megítélésekor is.

A felperes szülőtársaival olyan levelet írt alá, amely tartalmazta azt a megállapítást, hogy a változás gyermekeik tanulmányi és lelki fejlődését negatívan fogja befolyásolni. Levelüket nemcsak a fenntartónak küldték meg, hanem az alperesi intézménytől független intézményműködtető központnak is. 

A levél tartalma alkalmas arra, hogy megkérdőjelezze a munkáltatói intézkedés jogszerűségét, helyességét, így a véleménynyilvánítási szabadság sérelme nélkül hívta fel a munkáltató a felperest az igazoló jelentés írására. 

Ezen túl a munkáltató a felperessel szemben semmilyen munkáltatói intézkedést nem foganatosított, a felperes álláspontját pedig egy nevelőtestületi értekezleten fejthette volna ki – írja a kuria-birosag.hu.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Döntött az EU: öt évet kapott a glifozát

2017. november 29. 08:18
Az uniós tagállamok hétfőn minősített többséggel meghosszabbították a glifozát tartalmú növényvédő szerek Európai Unión belüli használati engedélyét – közölte az MTI.

Az összes felvett támogatást elbukhatja, aki nem figyel

2016. május 26. 08:54
Akár a teljes felvett támogatást is elbukhatják azok a fiatal gazdák, akik vállalásaik teljesítése után nem nyújtanak be kifizetési kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Ilyen komoly szankciókat tartalmaz ugyanis az a 2012-es rendelet, amely a mostani támogatásigénylés feltételeit meghatározza. A később megjelent fiatal gazda jogszabályok már nem ennyire szigorúak, de a mulasztó termelőknek azok alapján is szankciókra kell számítaniuk. A Miniszterelnökség a könnyítések érdekében vizsgálja a jogszabály-módosítási lehetőségeket, de egyelőre nem tudni, konkrétan milyen változtatásokról lehet szó.