Élményközpont épül az agrártudományok megszerettetéséért

2018. július 24. 08:05
Az agrártudományok társadalmi ismertségét növelnék a 2018 őszén Martonvásáron megnyíló látogatóközponttal. Az Agroverzum névre hallgató komplexum 900 millió forintból épül meg. Az akadémia tudományos intézményi hátterével megtámogatott 1100 négyzetméteres látogatóközpont elsődleges célcsoportja az iskoláskorú gyerekek és a családok lesznek, feladata pedig a tudományos eredmények népszerűsítése, változatos kommunikációs eszközökkel.

Az Agroverzum Tudományos Élményközpont zászlóshajó szerepet kíván betölteni be az agrártudományok társadalmi elfogadtatásának növelésében – mondta el dr. Bajzáth Judit, a látogatóközpont vezetője a sajtó számára tartott helyszínbejáráson. Az épülő élményközpont tevékenysége összetett lesz: nemcsak "hagyományos" látogatóközponti rendezvények, hanem célcsoport-orientált, tematikus programok egészítik majd ki – tette hozzá.

Látványterv

Az agrártudományi élményközpont elsősorban az általános és középiskolák, felsőfokú oktatási intézmények és a pedagógusok felé nyit oly módon, hogy az oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek szervezésében vállal szerepet. Működése során kiemelt szerepet kap a kutatóintézetekkel és az agráriumban tevékenykedő cégekkel való kapcsolat kialakítása is, közös rendezvények, továbbképzések, fórumok megszervezésével. Az állandó kiállítás keretében például interaktív, multimédiás rendszerekkel támogatva a legkorszerűbb agrártudományi ismereteket próbálják bemutatni a közönségnek.

A kiállítás megismerteti a mezőgazdasági termeléstől egyre jobban eltávolodó embereket azzal, hogy mi minden történik az érdekükben. A látogatóközpontnak az is célja, hogy a tudomány területére csábítsa a fiatalokat.

Ahhoz ugyanis, hogy a magas színvonalú agrártudományi kutatásnak folytatása is legyen, gondoskodni kell az utánpótlásról. A létesítmény tehát egyfajta pályaorientációs szerepetis betölt majd. A tárlat bemutatja a gyakorlati, műszaki fejlesztés és az élvonalbeli kutatás néhány eredményét, de kitér majd az Agrártudományi Kutatóközpont kiemelkedő kutatásaira is. Az épületben 550 négyzetméteren láthatók majd az MTA ATK munkáját bemutató kiállítások. Az ún. Street Science programok keretében a mindennapi élethez kapcsolódó, hasznos tudnivalók (pl. biogazdálkodás, biológiai védelem stb.) kapnak szerepet, a Science Fair (Tudományos Vásár) programok során pedig egy-egy nagyobb tudományos projekt, vagy intézeti munka népszerűsítése zajlik majd.

Az építkezés jelenlegi fázisa

A nagyszabású projektet még 2015-ben egy kormányhatározat rögzítette, mely szerint egy új agrárkutató - és az ehhez kapcsolódó látogatóközpontot - hoz létre az akadémia Martonvásáron, a Brunszvik-Dreher Kastély parkjában elhelyezkedő „kiskastély” épületében.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Elkészült a nemzeti erdőstratégia tervezete

2016. július 13. 08:04
Elkészült a 2016-2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti erdőstratégia tervezete

Újabb magyar sikersztori: tatai garázsból az óriásvállalatok világába

2017. március 22. 09:43
Képtelenségnek hangzik, de 2017-ben mindennaposnak számít, hogy a borászatoknak fogalmuk sincs, miből tevődik össze egy üveg bor ára, a gazdák nem tudják, hogy a tehenük mennyi profitot hoz, figyelmetlen traktorosok pedig rossz táblát permeteznek, óriási károkat okozva. Milliárdos „tévedésekről” beszélünk, így nem véletlen, hogy egy tatai startup ezeket a problémákat felismerve indította el a magyar mezőgazdaság megújulásának egyik leglátványosabb projektjét. Az AgroVIR néhány éve még egy garázscég volt, ma pedig - az agrárium digitális fejlődésére alapozva - a szektor óriásvállalatainak szállít komplex vállalatirányítási rendszereket, olyan megoldásokat, amelyekkel sokkal hatékonyabban dolgozhatnak, időt és pénzt takaríthatnak meg, jobban kihasználhatják a termőterületeiket, állatállományukat vagy a gépparkjukat. Maróti Miklóst, a cég ügyvezetőjét kérdeztük a részletekről, arról, hogyan működik az általuk fejlesztett rendszer, hogy hogy lehet hosszú távon megragadni egy ilyen gyorsan fejlődő ágazatban, és arról, hogy mennyire nyitottak az agronómusok a digitális lehetőségekre.