Fokgazdálkodással növelik a tiszai halállományt
2016. szeptember 19. 09:17
Idén indult a fokgazdálkodás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva határában, amelynek köszönhetően hosszú távon jelentősen gyarapodhat a tiszai halállomány. Az eddigi eredmények biztatóak, a szaporulat többségét pontyok és ezüstkárászok alkotják. Előbbiek szelektálás után a Tiszában találnak új otthonra, a tájidegen kárászokat pedig elszállítják vagy megsemmisítik.
A fokgazdálkodás lényege, hogy tavaszi áradás alkalmával a folyó vizét átengedik az árterületekre, amivel ívóhelyet biztosítanak a halaknak, így horgászati lehetőséget, a szárazabb időszakra öntözővizet is nyernek. Az ár levonulása után a víz az ártérben tartható, de vissza is vezethető a folyóba és a területen legeltetés folyhat.
A 2009-es árvízvédelmi beruházás után mintegy 500 hektárral nőtt a Tisza hullámtere, és a töltés építéséhez felhasznált agyag gödreiben felgyűlt a víz. Ezen a mintegy 50 hektáros területen alakult ki a Bivalytavi öblözet. Szöllősi Béla, a Horgászegyesületek a Tiszáért társulás elnöke az MTI-nek elmondta: a természetes vízi halgazdálkodás indítására 2013-ban megállapodást kötött a Debreceni Egyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park, a rákóczifalvai önkormányzat, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) és az akkor halászati jogot gyakorló Halász Kft.
A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségnek, amely az év elejétől a Tisza alhaszonbérlője, évente 30-35 millió forint értékben kell halat telepítenie a Tiszába a halgazdálkodási törvény szerint. Fokgazdálkodás bevezetésével ennek többszörösét, akár 50-100 millió forint értékű ivadék is előállítható - vetítette előre. A társulás elnöke elmondta: a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének kötelezettsége az árterületeken maradt halak visszajuttatása a mederbe.
Tavasszal, az áprilisi ívást követő ötödik-hatodik héten lenne célszerű visszaengedni a halakat a Tiszába. Idén, a környezetvédelmi szempontokat, illetve azt figyelembe véve, hogy Rákóczifalván sok védett madárfaj él, szeptember elejéig vártak ezzel a munkával. A tápláléklánc-vizsgálat alapján ősz elejére azonban már olyan mértékben kiürült a víz, hogy a halaknak nem maradt táplálék. A jövőben már nem szabad ilyen későig várni - hangsúlyozta.
Hozzátette: körülbelül egy mázsa kárászt becsültek fel a szövetség munkatársai a napokban. A pontyok mennyiségéről még nem tudott pontos adatot mondani, mivel azok csak később kerülnek sorra. Szöllősi Béla hozzátette, a pontyok immár harmadik éve nem tudtak ívni a mederben. Az áradás idején árterekre kijutott pontyok viszont sikeresen szaporodtak. A tapasztalatok szerint a természetes vizekben, árterületeken született ivadékok életképesebbek, mint a mesterséges körülmények között élők utódai.
A négy-öt centiméteres öthetes pontyokat már bele lehet engedni a mederbe.
Forrás: hirek.elelmiszerklub.hu
Kapcsolódó cikkek
Lázár: nem magyarok, ezért hiába kérjük az üzletláncokat
2016. április 08. 08:04
Nem lehet az osztrákhoz hasonló tejpiaci összefogást megvalósítani Magyarországon, mert a kiskereskedelem nincs magyar érdekkörben – hangoztatta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ha a kormánynak – hasonlóan az energia- és a bankszektorhoz – nagyobb befolyása volna, az üzletláncokat meg lehetne kérni arra, hogy magyar tejtermékeket vásároljanak.
Támogatják a mezőgazdasági diákmunkát is
2018. június 05. 09:18
A Pénzügyminisztérium 2018-ban is meghirdeti a nyári diákmunka programot, hárommilliárd forintból, ennek keretében a 16-25 éves korú diákok kaphatnak munkalehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondta, a programban új elemként jelenik meg, hogy ezentúl a mezőgazdaság és vendéglátás területén működő vállalkozások esetében is támogatható a diákok legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatása.
