Földvásárlás: fellebbezni lehet, de minek

2018. november 27. 07:32
Alaptörvényellenes lehet az a törvénymódosítás, amely az agrárkamarára döntésére bízná, ki vásárolhat földet és ki nem.
Alaptörvénybe ütközhet a földforgalmi és a kamarai törvényt módosító indítvány, amelyet Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke nyújtott be. A két fideszes országgyűlési képviselő előterjesztésében egyebek mellett az szerepel, hogy a termőföld vásárlásban elvileg kulcs szerepet játszó földbizottságok helyett, a már jelenleg is sok településen működő, az agrárkamara tagjaiból verbuvált bizottságok dönthessék el ki vásárolhat földet és ki nem. A jelenleg érvényben lévő törvény alapján, ha valaki nem ért egyet a földbizottság, vagy a kamarai döntéssel, fellebbezhet a helyi önkormányzathoz vagy bírósághoz fordulhat. Ez a lehetőség megszűnne és legföljebb közigazgatási bírósághoz fordulhat az elégedetlen fél, ám a testület nem bírálhatná felül a kamara döntését, csak visszautalhatná a bizottsághoz az ügyletet újratárgyalásra.

 - Ez a fellebbezés csak parasztvakítás, mert a törvényjavaslat valójában azt a célt szolgálja, hogy a NAK olyan jogokat kapjon, amelyek megtámadhatatlanok. A hatalom ezzel az eszközzel akarja eldönteni, hogy kié legyen ez a nemzeti vagyon - nyilatkozta a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Ezzel a huzavonával el lehet venni a vevő, vagy az eladó kedvét az adásvételtől – tette hozzá. Raskó György agrárközgazdász ugyanakkor lapunknak azt mondta, az elmúlt időszakban legalább 30 esetben vásárolt termőföldet, a kamarai bizottságok döntései pedig szakmaiak voltak, nem tapasztalt egyik esetben sem politikai elfogultságot. A MOSZ azonban - a szövetség szerint - alaptörvényt sértő passzusok miatt tárgyalásokat kezdeményezett az Agrárminisztériummal. Horváth Gábor úgy vélte, az alaptörvénnyel is összeegyeztethetetlen, hogy érdemben nem lehet bírósághoz fordulni.
A törvényjavaslatban szerepel egyebek mellett az is, hogy a termőföld eladásánál a jövőben nem a piaci ár lesz a mérvadó, hanem a terület „termelékenysége” számít majd. Abban mindkét szakember egyetértett, hogy a földforgalmazást kivenni a piaci körből ostobaság, szakmaiatlan és életszerűtlen is. Raskó György szerint ezt a passzust valószínűleg kiveszik majd a csomagból, mert könnyen kijátszható. A vevők és az eladók ugyanis mindenképpen a valós piaci értéken kötik majd az szerződéseket, a papír pedig sok mindent elbír. A javaslattevők – igaz némi átmeneti idővel - megszüntetnék az évszázados hagyománnyal bíró részesművelés intézményét is. Ezzel a törpebirtokosokat és a maradék háztáji állattartást lehetetlenítenék el.
A szövetség főtitkára attól is tart, hogy több más fontos és erősen vitatható törvényhez hasonlóan a karácsonyi ünnepek elé, vagy a két ünnep közé időzítve erőlteti át a kormánytöbbség a földforgalmi és a kamarai törvénymódosításokat, amikor a politikai iránt érdeklődő állampolgárok figyelme is lanyhul a közügyek iránt.  
Földvásárlás „gebinben”

Még nem tudni, kinek lesz jó a földek „hatósági árasítása”, de az biztos, hogy nem a kisembereknek vagy a családi vállalkozásoknak – ezt mondták azok a gazdálkodók, akiket a földtörvény tervezett módosításáról kérdeztünk. - Semmi nem indokolja, hogy a kormány kiadja „gebinbe” a saját feladatait, és hatásköröket toljon át a Nemzeti Agrárkamarának, amely már eddig is jó néhány, korábbi állami feladatot megkapott – monda lapunknak Ács Sándorné, a kishantosi vidékfejlesztési központ vezetője. Szavai szerint nem véletlen, hogy a földtulajdont érintő fontos törvénymódosításokat egy olyan salátatörvényben bújtatták el, amelynek kilencven százalékával amúgy egyet is lehetne érteni, mert – szakértők szerint – ezek döntően előremutató javaslatokról, EU-s irányelvek alkalmazásáról szólnak. Az, hogy a Nemzeti Agrárkamara dönthetne a földek eladásáról, azért is aggályos, mert a kamara legitimitását sokan megkérdőjelezik.  Ángyán József volt parlamenti államtitkár korábbi jelentéseiben például arról írt, hogy a kamara a gazdák köztestülete helyett egy fölülről szervezett, erősen központosított, hatalmi intézmény lett, amely a gazdálkodók helyett a zöldbárók és nagybirtokosok érdekeit képviseli, elnöke pedig egy fideszes országgyűlési képviselő, Győrffy Balázs. Megkérdeztük a Nemzeti Agrárkamarát, szerintük mi indokolná a hatósági árrendszer bevezetését, s azt, hogy a jövőben kizárólag a kamarák helyi szervezetei dönthessenek a földvásárlások jóváhagyásáról, s vajon a NAK felkészült-e már erre az új szerepkörre, de lapzártánkig nem kaptunk tőlük választ. - Doros Judit

 

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Mintagazdaság Mezőhegyesen, de hogyan?

2015. november 25. 11:16
Gőgös Zoltán és Lázár János vitája a parlementi ülésen.

Földárverés: órák kérdése és kezdődik

2015. október 16. 13:53
"Délután elkezdi közzétenni az árverésre bocsátott állami földek adatait is a Nemzeti Földalap – jelentette be a Miniszterelnökség vezetője szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. Három hektár feletti területekről van szó, a helyrajzi számok mellett a kikiáltási árat is feltüntetik majd a honlapon. A megyei kormányhivatalok vezetői közben egymás után tartanak sajtótájékoztatót a témában, a szocialisták vitanapot kezdeményeznek.