Gyenge termés várható a népszerű kajsziból

2018. július 23. 14:00
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növénytermesztési szakemberei közös kajszi fajtabemutató rendezvényen mutatták be a piaci igények kiszolgálására alkalmas kajszifajtákat. A Tordasi Fajtakísérleti Állomáson 2018. július 19-én tartott eseményen az érdeklődők megismerhették a késői érésű, fagytűrőbb fajtákat és fajtaújdonságokat, valamint a legmodernebb művelési rendszerek nemzetközi tapasztalatait.

Idén – a hagyományosan június végétől augusztus közepéig tartó kajsziszezonban – az utóbbi évtized leggyengébb termésére számíthatnak a gazdák, ugyanis a március eleji kemény fagyok alaposan megtizedelték a termést. A legjelentősebb károk a Nyugat-dunántúli és Dél-alföldi régióban következtek be, ahol szinte teljes mértékben megsemmisült az idei termés. Az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek ezért kevesebb mint a harmadát takaríthatják be idén a termelők, ami sajnos még az előzetes becsléshez képest is visszaesést mutat. Jó hír azonban, hogy az idei szezonban más gyümölcsfajokhoz hasonlóan a kajszi is két héttel korábban érett, így kis mennyiségben már június közepétől elérhetőek voltak a korai fajták – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nébih által a Fejér megyei Tordasi Fajtakísérleti Állomáson tartott kajszi fajtabemutatón.

A termőterület az utóbbi években enyhén ugyan, de folyamatosan növekszik, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében. A hazai kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, ahol körülbelül ezer hektár kajsziültetvény található. Ennek mintegy harmadán a „Gönci Magyar kajszi” fajtát termesztik. Nagyobb termesztőterületek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. A kajszibarack hungarikum, az egyik legmagyarabb növény. A magyar termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a frisspiacon. Sokféleképpen lehet felhasználni, a friss fogyasztástól a fagyasztáson át a befőzésig. A háziasszonyok is elsősorban feldolgozzák, nagyon ismert és népszerű sütemény, lekvár, befőtt, mirelit formában is, de nem szabad megfeledkeznünk a barackpálinkáról sem.

A belső fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy a magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, egyre keresettebb külpiaci termék, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exportcikkeinknek. Az elmúlt években 3,5 ezer tonna körüli mennyiséget exportáltunk friss kajsziból, melynek Ausztriába és Németországba megy a meghatározó része.

A fajtabemutatón megjelent nagyszámú érdeklődőt Lukács József, a Nébih tenyésztési- és növénytermesztési elnökhelyettese köszöntötte, aki megnyitó beszédében kiemelte annak az együttműködésnek a jelentőségét, amit a NAK és a Nébih a gazdálkodók aktív tájékoztatása érdekében végez. A Nébih növénytermesztési szakemberei és a meghívott külföldi szakértők a kertészeti fajtakísérlet jövőjéről, a fajtaválasztás szempontjairól és termesztéstechnológiai érdekességekről tájékoztatták a megjelenteket.

A szakmai rendezvényen elhangzott továbbá: a piaci lehetőségek kihasználásához és a fogyasztói igények kellő kiszolgálásához magas minőségű gyümölcs szükséges. Az utóbbi években megfigyelhető volt a piaci igények változása, amely egyértelműen a fogyasztói szokások átalakulásával magyarázható. A termelői trendek tekintetében lassú elmozdulás tapasztalható az intenzív művelésű ültetvények és az új fajták használatának irányába. Jelentős trend volt az elmúlt években a piros fedőszínnel jobban színesedő külföldi fajták irányába is, de a termelés gerincét még mindig a hagyományos magyar fajták adják.

„A kertészek ma már több száz kajszifajta közül választhatnak, melyek közül az idei bemutatón a fagytűrőbb fajták és a késői érésű fajtaújdonságok kerültek a fókuszba. Egy ültetvény telepítése komoly anyagi ráfordítást igényel, ezért kiemelten fontos, hogy a termelők lehetőleg már a tervezéskor birtokában legyenek olyan technológiai információknak, amelyek felhasználásával termelésük biztonságát növelhetik, a művelési költségüket csökkenthetik, a meghozott döntéseik eredménye pedig gazdaságilag is értékelhető lesz” – húzta alá dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke. A köztestület legfontosabb feladata tagjai versenyképességének növelése, ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a gazdálkodók hozzájussanak a megfelelő információkhoz. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Nébih-hel együttműködve folytatjuk nagy sikerű fajtabemutató-sorozatunkat. Ez a mai tordasi kajszi fajtabemutató szakmai nap is ebbe a sorba illik – tette hozzá dr. Mártonffy Béla. 

portal.nebih.gov.hu

Kapcsolódó cikkek

A nemzeti szuverenitás tartópillére az agrárium

2018. február 13. 11:40
A magyar nemzeti szuverenitás tartópillére az agrárium, az ágazat szempontjából azonban döntő jelentősége van az élelmiszer-kereskedelemnek - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen. Lázár János a Kihívások a mezőgazdaságban című konferencián rámutatott: a kérdés az, hogy ki termeli meg az élelmiszert, és az miként jut el a vevőkhöz.

Elindult a Nemzeti Parkok Hete 2016 programsorozat

2016. május 25. 08:19
A Magyar Nemzeti Parkok Hete 2016 programsorozat nyitóhétvégéjének május 28-29-én Debrecen és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ad otthont.