Hárman mérettetik meg magukat a mai választáson

2019. február 21. 15:02
Döntések előtt a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Tisztújító kongresszust tart ma a Magyar Szakszervezeti Szövetség, mégpedig – információink szerint – teszi ezt zárt ajtók mögött. Izgalmas és mozgalmas pár hónap után kell megvitatniuk a küldötteknek a szakszervezet szerepét és meghatározniuk az eljövendő éveit. Az elmúlt hetekben sokszor a bírálatok kereszttüzébe került a MASZSZ (miként a többi konföderáció is) a sztrájk-nem sztrájk, országos vagy általános sztrájk, sztrájk vagy „csak” megmozdulások kérdésekben. Hárman mérettetik meg magukat a mai választáson, köztük a jelenlegi elnök, alelnök is – írja a hirklikk.hu.

Az elmúlt hetekben-pár hónapban – a hírhedt rabszolgatörvény körüli felháborodás – kirobbanása óta a korábbinál nagyobb figyelem vetődik Magyarországon a szakszervezetekre, amelyek közül van, amelyik hideget, más pedig meleget  kap(ott). Egyértelmű szakszervezeti siker volt ugyan az Audi sztrájk – azt azonban nem egy komolyabb tagsággal rendelkező konföderáció, hanem egy független (bár azok között a kilencezres létszámával kifejezetten nagy) szakszervezet érte el.

Sokan és sokféleképpen bírálták-bírálják az egyes konföderációkat, kiváltképpen azokat, amelyeket a legkínosabb helyzetbe hozták az országos sztrájkot, de minimum általános sztrájkot kilátásba helyező, félreérthető bejelentéseik. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ma egységesen tisztázhatja az álláspontját. Számvetésre is alkalmat ad a kongresszus.

https://hirklikk.hu/images/articleMain/46581.jpg

A számvetés vegyesre sikeredhet: a legnagyobb figyelmet kiváltó ügyek közül az elmúlt években, Kordás László elnök irányítása alatt (ő 2015 óta tölti be a posztot) értek el sikereket, de volt kudarc is, bőven. Szakszervezeti körökben sikerként könyvelik el a minimálbér olyan szintre emelését, hogy ma már eléri, sőt, picivel meg is haladja a létminimumot.

Egyértelműen kudarc ugyanakkor a cafetéria rendszerének totális kormányzati kivéreztetése, az, hogy a kormány nem volt hajlandó tárgyalni a munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatáról, a sztrájktörvényről és egy rugalmasabb nyugdíjrendszer kialakításáról sem. S a legnagyobb figyelmet kiváltó kudarc –, bár olyan, amely elvben magában hordozza a siker reményét –: a rabszolgatörvény, amelynek elfogadását tárgyalások sorozatával sem sikerült megakadályoznia a szakszervezeti oldalon tárgyalóknak, köztük a MASZSZ-nak, illetve a december óta fel-fellobbanó tüntetéssorozattal sem sikerült a törvény visszavonására kényszeríteni a kormányt.

De pont a rabszolgatörvény az, ami ráirányította figyelmet a szakszervezetekre, közte is elsősorban az ellenállásban legaktívabb és leghangosabb szerepet játszó MASZSZ-ra: az emberek egyértelműbb és határozottabb fellépést vártak, kiváltképpen azután, hogy félreérthető nyilatkozatok hangzottak el az általuk szervezett országos megmozdulások mibenlétéről.

Az elnök, Kordás László és az alelnök Székely Tamás egymásnak és maguknak is ellentmondóan fogalmaztak (például elhangzott olyan mondat is, hogy „...Amennyiben ez nem történik meg, akkor a szakszervezetek megkezdik az országos sztrájk szervezését”). Hol országos, hol általános sztrájkot emlegetettek, hol csak megmozdulásokat, miközben mindketten többször azt is hangoztatták, hogy országos sztrájk szervezését nem látják kivitelezhetőnek, ugyanis komoly problémát okoz az új sztrájktörvény, illetve az elégséges közszolgáltatás kritériumainak a jelentős szigorítása, „de mi azon vagyunk, hogy összehangolva országos hatást tudjunk felmutatni, ha arra lesz szükség, s bizonyos területeken országossá eszkalálódhatnak majd az összehangolt akciók” (Székely Tamás)

Országos sztrájk ugyan lesz, de ahhoz a MASZSZ-nak vajmi kevés köze van: három területen –  a kormányzati igazgatásban dolgozók, az önkormányzati tisztviselők és a szociális ágazatban dolgozók – március 14-én tartanak munkabeszüntetést. Hogy a MASZSZ ebben miként vesz részt? Talán arra is választ kapunk a mai nap után.

Ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem mindig és feltétlenül a szakszervezetek hibásak amiatt, hogy erőtlenek.

Erről interjúnkat Berki Erzsébet kutatóval, a téma szakértőjével itt olvashatják.

Kordás László és Székely Tamás egyébként azon három jelölt közül kettő, aki indul az elnöki posztrét a mai tisztújításon. A harmadik Hercegh Mária. Mindhárman meghirdették a programjukat

Hercegh Mária szerint  a szövetség tele van elhallgatásokkal, miközben sokszor tűnnek a testületek inkább egy termelési tanácskozás panasznapjának, mintsem egy stratégiai célokat meghatározó, dönteni képes testületnek.

A régi struktúrában élnek és ragaszkodnak a megszokott módszerekhez. Újra kell fogalmazni a szakszervezeti szövetség feladatát – szögezi le a programja, mégpedig széleskörűen. Amit ígér: „korszerű szervezet, előkészített döntéshozatali mechanizmus, gyors reagálás, de minden tagszervezet számára egyenlő részvételi lehetőség”, s a területi szervezetek működésének a hangúlyosabbá tétele. „Tenni kell azért, hogy a közvéleményben ne valami avítt, idejétmúlt szervezetként jelenjünk meg” – sorolja a feladatokat, s leszögezi: „Kell egy vezér... Kellenek ügyek,... kellenek csapatok és mindenekelőtt bátornak kell lenni a változtatáshoz”.

Székely Tamás programja beismeri: „Hiába nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága a mai változó világban, és hiába élnek egyáltalán nem barátságos jobboldali Orbán-kormányzat alatt, a dolgozók nem látják a MASZSZ-ban a megoldást”.

Szerinte szervezeti reformra van szükség, első lépésként hatékony kontrollt kell kialakítani az elnök és elnökség felett; transzparenciát kell  teremteni; s folyamatos tájékoztatást kell adni a tagoknak. Ezután egy világosabb felügyeleti rendszert kell létrehozni; s szigorítani kell a költségvetési fegyelmet. Több helyen kell megjelenni, mert a „szakszervezetek egyik súlyos problémája, hogy „láthatatlanok”: a munkavállalók nem hallanak róluk, nem tudják, hogy mit csinálnak, nem ismerik őket.” Egy pártsemlegességi kódex megalkotását is javasolja, amely kötelezően vonatkozna az elnökségre, illetve a MASZSZ-t képviselni hivatott személyekre és testületekre. A kódex rögzítené, hogy minden, pártpolitikussal történő nyilvános szereplés előtt elnökségi felhatalmazást kell kérni.

Kordás László úgy látja, hogy a szakszervezeteket a szocializmusból itt maradt őskövületnek tartják az emberek, illetve az a képzet róluk, hogy nincsenek jelen sok munkahelyen, s ezért igazából nem is érzik a dolgozók a szervezetben lévő lehetőségeket.

Egy országos szakszervezeti konföderáció két dolgot tehet. Egyrészt segíti szervezeti, szolgáltatási értelemben a tagszervezetei fejlődését. A másik teendő pedig az, hogy képesek legyenek választ adni a társadalom velük szemben megfogalmazott igényeire. „Ismét elő kell venni olyan szavakat a „szakszervezeti” szótárból, mint kizsákmányolás, tőke, elnyomás” – szögezi le a program, amely kiáll két alapelv mellett: nem szabad engedni a csekély érdekérvényesítési képességgel rendelkezők védelméhez való jogból és a gazdasági rendszer kritikájához való jogból. Ki kell menni a gyárkapun kívüli világba, meg kell szólítani azt a többséget, amelynek tagjai munkahelyük vagy státusuk alapján nem tudnak csatlakozni; s szervezeti megoldást kell találni az egyéni vállalkozók számára, akik valójában munkaviszonyban dolgoznak, de mindenféle munkavállalói joguktól megfosztottan.

Forrás: hirklikk.hu / szakszervezetek.hu

 

Kapcsolódó cikkek

Dolgozott húsvétkor? Ilyenkor jár érte pluszpénz

2019. április 24. 09:01
Munka törvénykönyve

Kik a magyar szakszervezetek tagjai?

2019. március 14. 07:51
A legutolsó átfogó felmérést 2015-ben végezte el a KSH