Hiába nő az átlagbér, az alatt keres az emberek kétharmada

2018. október 09. 09:52
A dolgozók kétharmada - több, mint 3 millió munkavállaló - egyáltalán nem keresi meg az átlagbért, a versenyszférában hatalmasak a bérkülönbségek.
A kormány gazdaságpolitikájának egyfajta győzelmi jelentéseként a KSH havonta közli az átlagbér egyre emelkedő összegét, amely a legutóbbi tájékoztatás szerint az idei első félévben már meghaladta a bruttó 324 ezer forintot. A dolgozók kétharmada azonban korántsem keres ennyit – igazolta vissza a munkavállalók tapasztalatait egy friss elemzés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda a Pénzügyminisztériumtól kikért adatok alapján vizsgálta az átlagbér és a mediánbér egymáshoz való viszonyát. A dolgozók egy jelentős része ugyanis arra panaszkodik, hogy fizetése köszönő viszonyban sincs az átlagbérekkel. Ennek oka, hogy az átlagbért egy egyszerű átlagolással számolják ki, azaz a béreket összeadják, majd a végeredményt elosztják a dolgozók létszámával. A valós fizetési viszonyokról többet mond ezért a mediánbér, amelyet úgy számolnak ki, hogy a kereseteket növekvő sorrendbe rendezik, és a középen álló összeg lesz a mediánbér, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Ez az összeg többnyire mintegy 20 százalékkal kisebb, mint az átlagbér. Az átlagbér és a mediánbér hányadosa éppen azt mutatja meg, milyen mértékű a béregyenlőtlenség az adott munkaerőpiacon. Minél távolabb áll egymástól a két érték, annál nagyobb a szórás a fizetésekben.  A MASZSZ a kapott adatok alapján arra jutott: a magyar munkaerőpiacon az európai unió átlagához képest jóval nagyobb a béregyenlőtlenség, az olló ráadásul egyre nyílik. Míg az unióban a mediánbér stabilan az átlagbér 84 százalékát teszi ki, addig Magyarországon 2014-ben 76, 2016-ban 74 százalék volt az arány (a Pénzügyminisztérium 2016-nál frissebb adatokat nem adott ki, lásd keretes írásunkat). Az átlagbér 2016-ban bruttó 263 ezer forint volt, a mediánbér pedig alig 195 ezer forint. A dolgozók fele tehát bruttó 195 ezer forintnál kevesebbet keresett 2016-ban. Mindezek alapján  a jelenlegi mediánbér 240 ezer forint körül mozoghat, vagyis ennél kevesebbet kereshet a dolgozók fele, több, mint 2,2 millió munkavállaló. Ez egyben azt is jelenti, hogy 100 dolgozóból 70 ma nem keresi meg az átlagbérként közölt 324 ezer forintot – magyarázza Kordás László, a MASZSZ elnöke.
 
A szakszervezeti vezető szerint az egyre növekvő bérkülönbségek oka az egykulcsos személyi jövedelemadóban keresendő. Annak köszönhetően egyre többet visz haza az, aki egyébként is jól keres, míg az alacsonyabb fizetésűek jövedelmi pozíciója romlik. A szakszervezeti szövetség ezért egy többkulcsos, progresszív személyi jövedelemadó rendszert szeretne, amely a kötelező legkisebb béreket keresőkre 0 százalékos adókulcsot szabna meg, a közepes jövedelmi sávokban 9, afelett 15 százalékos lenne az adóteher. A kiugróan magas jövedelmekre pedig szolidaritási adót vetnének ki. Az adatokból az is kiderült: a közszférában kisebbek a jövedelmi különbségek, mint a versenyszférában. Míg az állami intézményeknél dolgozók mediánbére a szektoron belüli átlagbér 87 százalékát teszi ki, addig a piaci cégeknél az arány 69 százalék. A kevésbé iskolázott munkavállalói csoportok fizetéseiben szintén kevésbé mutatkoznak komolyabb eltérések. Az egyetemi végzettségűek esetében a mediánbér az átlagbér 74 százalékát teszi ki, az alapfokú végzettségűek körében az arány 88 százalék. Ez utóbbi adat a tekintetben kevéssé örvendetes, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek egyformán rosszul keresnek, azt viszont jól mutatja, mekkora szerepe van a bértárgyalásoknak – fogalmazott Kordás László utalva Parragh László korábbi nyilatkozatára. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrégiben ugyanis kijelentette: a minimálbér és a garantált bérminimum központilag meghatározott összegének egyre kisebb jelentősége van. Szerinte egyre többen keresnek afölötti összegeket, hiszen a cégek a munkaerőhiány idején magasabb fizetésekkel versenyeznek a munkaerőért. Több mint egymillió munkavállaló - jellemzően az alacsonyabb iskolai végzettségűek - azonban még mindig csak a kötelező legkisebb béreket kapja munkájáért, éppen azért van kevésbé eltérés az ő fizetéseik között. Ha az ő keresetüket is tisztán a piac szabta volna meg, akkor jóval nagyobb bérkülönbségek lennének ebben a dolgozói csoportban is – véli Kordás László, hangsúlyozva: központi szabályozókkal igenis lehet csökkenteni a bérkülönbségeket. A jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegéről szóló bértárgyalások ugyanakkor még el sem kezdődtek. Az viszont már most látszik, hogy parázs viták várhatók. A munkaadók ugyanis az alacsony termelékenységre hivatkozva csupán egyszámjegyű béremelést tartanak elfogadhatónak, míg a szakszervezetek 10 százalék feletti növekedést szeretnének, különben még jobban lemaradunk a visegrádi országok bérszínvonalától is. A munkaadók ráadásul a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése révén visszamaradó összegekből fedeznék a béremeléseket, ám a kormány csupán jövő júliustól tervezi mérsékelni ezt az adóterhet. Úgy tudjuk: a Pénzügyminisztériumban 9, illetve 12 százalékos emeléssel kalkulálnak, így a minimálbér jövőre 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet.
Csak pénzért adta ki a Pénzügyminisztérium az adatokat

A bértárgyalásokra készülvén még tavasszal kérte ki a mediánbér kiszámításához szükséges adatokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Pénzügyminisztériumtól. A tárca azonban különböző okokra hivatkozva egyre halogatta azok kiadását. Ezzel kapcsolatos korábbi cikkünk megjelenésének napján mégis megküldték az adatokat: 150 ezer forint plusz áfáért. A munkavállalói érdekképviselet így sem teljesen azt kapta, amit kért: csupán 2016-os béradatokat bocsátottak rendelkezésükre, azzal a magyarázattal, hogy 2017-es adatok nem állnak rendelkezésre.

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Szakszervezeti majális a Városligetben

2018. május 02. 08:59
A szakszervezeteknek meg kell újulniuk és erősödniük - hangsúlyozta Nagy Viktória, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Ifjúsági Tagozatának elnöke kedden, amikor a Városligetben a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a SZEF és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vezetői megkoszorúzták az első magyarországi szabad majális emlékkövét.

Magyar alapanyagokat a menzára!

2017. december 13. 12:49
A piac három meghatározó szereplőjének összefogásával elindult a Hazai Alapanyagok a Magyar Menzán Program (HAMM). A program eredményeként a 2017/2018-as tanévtől hangsúlyosabban jelennek meg a magyar gyártók termékei az ételek hozzávalói között.