Hogyan járhat el a munkáltató a túlfizetett munkabér visszakövetelésekor?

2018. október 02. 10:10
A jogalap nélküli kifizetések sokféle okból előfordulhatnak, így gyakori példa a munkabér kétszeri átutalása, vagy a teljesítménybér téves kiszámítása - dr. Szabó Gergely ügyvéd írása a HR Blogon.
Meddig követelhető vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabér?

A munkaviszony során előfordulhat, hogy a munkáltató adminisztratív hiba miatt vagy más okból több munkabért fizet ki a munkavállalónak, mint amire jogosult lenne. Ebben az esetben a munkáltató alappal kérheti a túlfizetett munkabér visszafizetését a dolgozótól. Kérdés, hogy milyen határidőn belül követelheti vissza a jogalap nélküli munkabért? Miként kell eljárnia a munkáltatónak a túlfizetett munkabér visszakövetelésekor?      

A jogalap nélkül kifizetett munkabér

A jogalap nélküli kifizetések sokféle okból előfordulhatnak, így gyakori példa a munkabér kétszeri átutalása, vagy a teljesítménybér téves kiszámítása.

Nem tartozik viszont a munkabér körébe például a munkavállalónak kifizetett költségtérítés, mivel az nem a munkavégzés ellentételezése. Ez természetesen nem azt jeleneti, hogy az alaptalanul kifizetett költségtérítést a munkáltató ne követelhetné vissza. Viszont ezekre a kifizetésekre a jogalap nélkül kifizetett munkabér szabályai helyett az általános szabályokat kell alkalmazni.

A visszakövetelés 60 napon belül, és azon túl 

Az általános szabály szerint a munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabért 60 napon belül követelheti vissza. A határidőt a munkabér kifizetésének időpontjától kell számítani. A munkáltatónak e határidőn belül közölnie kell a dolgozóval a visszafizetésre vonatkozó felszólítást vagy pedig a visszafizetési igényét fizetési meghagyás vagy bíróság útján érvényesíteni. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a visszafizetés iránti igényét, legfeljebb a minimálbér háromszorosának megfelelő összegig írásbeli fizetési felszólítással érvényesítse a munkavállalóval szemben. Azt ezt meghaladó összeg bírósági úton vagy fizetési meghagyással követelhető vissza, amennyiben a munkavállaló önként nem fizeti vissza a jogalap nélkül kifizetett összeget.

60 napon túl, 3 éves elévülési határidőn belül a jogalap nélkül kifizetett munkabért akkor lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató esetlegesen nem eléggé körültekintően járt el a kifizetésnél.

Milyen összegeket kell visszafizetni?

A bírósági gyakorlat szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállalónak főszabály szerint nettó összegben kell visszafizetnie, mivel az adó megállapítási és adólevonási kötelezettséget rendszerint a munkáltató teljesíti. Így az általa levont adót is a munkáltató igényelheti vissza.

Dr. Szabó Gergely, ügyvéd

A megbízható jogi képviselő, Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

hrblog.hu

Kapcsolódó cikkek

Hogyan kell kiszámolni a távolléti díjat?

2018. február 05. 08:53
Az elsődleges feladat megvizsgálni, hogy a munkaidő-nyilvántartás tartalma alapján milyen jogcímen (szabadság, betegszabadság, végkielégítés) jár távolléti díj a munkavállaló részére - írja az adózóna.

Az apa Gyes mellett dolgozik 8 órában, beosztható több műszakba?

2017. augusztus 21. 07:15
Lehet-e a gyerek 3 éves kora előtt 3 műszakban dolgozni az apukának - ha az édesapa van gyesen, vagyis gyes mellett dolgozik 8 órában? és nem egyedülálló. Vagy ez a fokozott védelem csak az anyukát illeti meg? Veszélyes anyagnak minősülnek-e a hígítók, ragasztók, azbesztpor és egyéb vegyi anyagok - védett munkakörök és a munkaidő vonatkozásában.