Hol van még tartalék munkaerő?

2019. november 12. 08:16
A KSH legutóbbi, július–szeptemberi tájékoztatása szerint a 15–24 éves korcsoport 29,2 százalékos foglalkoztatási rátája után a második legalacsonyabb érték az 55–64 éves korcsoport 56,9 százalékos foglalkoztatottsága. Ebben a korcsoportban nyilván vannak olyan nyugdíjasok, akik már nem akarnak vagy fizikai-egészségi okok miatt nem tudnak dolgozni. Vállalatoktól hallhatók olyan vélemények is, hogy az idősebb korcsoportba tartozókat elküldik, mert egyrészt már nehezebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez, másrészt a korral a keresetük is magasabb lett. Ezért gazdaságosabb a cégnek olcsóbb és könnyebben irányítható fiatalokkal lecserélni őket. Azonban ha megnézzük az Eurostat felnőttképzéssel kapcsolatos friss jelentését, akkor még egy érdekes jellemzőre fel kell figyelnünk.

A 2018. évi adatok szerint a felnőttképzésben (life-long learning, élethosszig tartó tanulás) részt vevők aránya Magyarországon 6 százalék. Az EU28 átlaga 11,1 százalék. A 6 százalékos érték a V4-ek között Csehország után a második legmagasabb. (A cseh adat: 8,5 százalék). Viszont ha a legversenyképesebb országokhoz, például Svédországhoz, Finnországhoz, Dániához vagy az EU-n kívüli Svájchoz hasonlítjuk magunkat, akkor hatalmas a lemaradásunk (sorrendben a százalékok: 29,2, 28,5, 23,5, 31,6). Ennél azonban sokkal rosszabb a helyzet a korcsoportokra bontott adatok esetében.

Fotó: Shutterstock

Magyarországot csak Lengyelország és Szlovákia múlja alul az 55–64 éves korcsoporton belül a továbbképzésben részt vevők aránya tekintetében. Érdemes felfigyelni arra, hogy a fejlettebb országokban milyen magas az ebben a korcsoportban is állandóan tanulók aránya. Az EU-elemzések arra is utalnak, hogy a fejlett gazdaságú országokban a továbbképzés mindkét formája jellemző: a vállalatok által folyamatosan tartott képzések és az egyéni kezdeményezésre, saját elhatározásból kezdett tanulás. A meglepő az, hogy nálunk a fiatalkorúak körében is alacsony a továbbképzésben részt vevők aránya. Ezek az adatok versenyképességi veszélyekre figyelmeztetnek, hiszen a tudással versenyzés gazdasági modelljére való áttéréshez folyamatosan tanuló szakemberekre van szükség. Másrészről a dolgozni akaró és tudó korcsoport esetében a foglalkoztathatóság feltétele a munkakör ellátásához szükséges friss tudás. De egy további, társadalmi szempontot is felvethetünk. Orvosi kutatások bizonyítják, hogy az ismereteiket frissen tartó, tanult emberek életminősége és várható élettartama jobb. Az egészséges ember pedig szintén fontos érték a társadalomban és a munkahelyeken egyaránt. Az Eurostat legutóbbi statisztikai adatai szerint a 75 év alatti elhalálozás körülbelül 80 százaléka elkerülhető lett volna Magyarországon. Ilyen magas érték az EU-n belül csak Litvániában, Lettországban és Romániában van. A magyar érték a harmadik legmagasabb. (Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a nemzetközi összehasonlító elemzések 2016. évi adatokon alapulnak).

Mivel az Eurostat adatai nincsenek korcsoportokra bontva, érdemes megvizsgálni a rendelkezésre álló frissebb halálozási adatokat is. Összehasonlítani pedig nagyjából egyforma lakosságú országokat érdemes. Nézzük ezért Magyarország, Csehország és Ausztria adatait. (Legutóbbi lakosságszám: 9 678 856, 10 693 934 és 8 967 341). Az adatokat vizsgálva látszik, hogy a fiatal, 25 év alatti korcsoportban még nincs jelentős eltérés a halálozási számban. Viszont a kor előrehaladtával a magyar adatok megugranak. A 60–64 éves korcsoportban a férfiaknál a magyar halálozási adat például az osztrák 3,2-szerese és a cseh adat 1,5-szerese. (Az osztrák lakosság a magyarnak a 93 százaléka, a magyar a csehnek a 91 százaléka). A vizsgált korcsoportokban együttesen az elhunytak aránya a teljes lakossághoz viszonyítva 2017-ben Magyarországon 0,39 százalékponttal magasabb az osztrák értéknél, és 0,32 százalékponttal magasabb a csehnél.

Természetesen az idézett adatok inkább jelzések, és nem állíthatjuk, hogy közöttük egyértelműen szoros összefüggések lennének kimutathatók. Néhány következtetést mégis levonhatunk, például azt, hogy a lakosságfogyás mérsékléséhez nem elég a születésszám növelése, hanem a korai halálozást is mérsékelni kell. A munkaerőpiac szempontjából is fontos, hogy a még dolgozni tudó emberek korai halálozása ne szűkítse a rendelkezésre álló munkaerő-tartalékot. Természetesen a foglalkoztatásnak feltétele a valóban élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek megnyitása az idősebb korosztály számára. A tanulás és a munkalehetőség pedig – az elkerülhető és gyógyítható betegségek miatti halálozás kiküszöbölésével – hozzájárulhatna az élettartam meghosszabbodásához, egyben a népességfogyás lassulásához.

vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Puhítás: a köztévében ártalmatlan PR-fogásnak nevezték a rabszolgatörvényt

2018. december 14. 08:07
A munkavállalók többsége meg sem érzi majd a túlóra-törvényt, és senkire nézve sem lesz kötelező -biztatta az M1 nézőit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Jó kérdés, hogy akkor minek kellett minden áron megszavazni.

A Magyar Idők úgy tudja: senkit nem érint a négyszáz túlóra

2019. január 11. 09:59
A Magyar Idők úgy tudja, az elvi lehetősége sincs meg a négyszáz túlóra ledolgoztatására azzal a munkavállalóval, akivel az év első napjaiban nem írattak alá erre vonatkozó szerződést.