Holtpontról elmozduló élelmiszeripar

2017. április 06. 08:15
Győrffy Balázs kamarai elnök a pékek hasznáról, az illegális kutakról, a kisebb jégszemcsékről, valamint az orosz baromfiról
öbb élelmiszer áfacsökkentését is szorgalmazza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Győrffy Balázs elnök a Magyar Hírlapnak azt is elmondta: a kamara célja, hogy 2020 után valamennyi tagországban csaknem azonos hektáronkénti uniós támogatást kapjanak a gazdák.

GyorfiGyőrffy Balázs: Az agrárexport dinamikusan bővül (Fotó: Nagy Balázs)
- A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a közelmúltban egyeztetett a Pékszövetséggel. A kamara támogatja a kenyér áremelését?

- A sütőipar az egyik leginkább kézimunka-igényes alágazat, ezért érzékenyen érinti a vállalkozásokat az év elejétől megnövekedett munkaerőköltség. A sütőipari vállalkozások eredménye elmarad az élelmiszeripari ágazat amúgy sem magas átlagától: az árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőség két százalék körül mozog, ez az alacsony eredményszint nem teszi lehetővé a szükséges fejlesztések végrehajtását. Ezért azt gondolom, támogatható, hogy legalább a munkaerőköltség növekedése beépüljön a kenyér árába.

- A pékek is régóta szeretnék az áfacsökkentést, akár csak a zöldség-gyümölcs ágazat képviselői. Az agrártárca a hal esetében már kezdeményezte az áfamérséklést. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara milyen termékek esetében javasolja a csökkentést?

– Magyarországon elképesztő méreteket ölt az áfacsalás, a bűnszervezetek évente súlyos százmilliárdokkal károsítják meg a költségvetést. A jelenség ellen az áfacsökkentés a leghatékonyabb fegyver, ráadásul ennek hatására a piac tisztulása mellett bővül a kereslet és a hazai termékek aránya. Ezért már 2014-ben javasoltuk az alapvető élelmiszerek ütemezett áfacsökkentését. Szorgalmazzuk, hogy – a gazdaság teljesítőképességének függvényében – jövőre újabb élelmiszerek kerüljenek be a kedvezményes áfakörbe. Szerintünk a zöldség, a gyümölcs, a kenyér, a péksütemény, a hal, a vadhús, a szarvasmarha, a méz, a sertés belsőség, illetve az UHT és ESL tej esetében is öt százalékra kellene csökkenteni az áfát.

– Versenyképességi gondok sújtják a magyar élelmiszeripart. Mi lehet a gyógyír ön szerint?

– Sikerként értékeljük, hogy részben a kamara közbenjárására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) – eredetileg csak eszközbeszerzésre szánt – 22 milliárd forint vissza nem térítendő és 25 milliárd forintos visszatérítendő támogatás 50-50 milliárd forintra, tehát több mint kétszeresére bővült. Mivel a támogatás pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásnak minősül, a kedvezményes kölcsön kamatában is meg kellett egyezni az irányító hatósággal. Ez javaslatunkra egy százalékra csökkent, futamideje pedig 15 év lett. Szintén mi szorgalmaztuk, hogy a többi GINOP-pályázattal ellentétben ne legyen a támogatás feltétele a kötelező árbevétel-növekedés és a létszámbővítés sem, ez ugyanis a mezőgazdaság és az élelmiszeripar esetében ellentétes a hatékonyság növelésével. A közepes méretű élelmiszeripari cégek számára elérhető GINOP mellett a Vidékfejlesztési Programban is rendelkezésre áll – a mikro- és kisvállalkozások részére mintegy 200 milliárd forint az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére. Összességében 2020-ig 300 milliárd forintnyi támogatás segíti az élelmiszeripart, ami – valljuk be – az ágazat helyzetét és igényeit ismerve nem túl nagy összeg, de arra elegendő lehet, hogy az élelmiszeripar elmozduljon a holtpontról.

- A kamara szerint növelni kell az öntözött területek nagyságát. A Vidékfejlesztési Program révén lehet öntözési beruházásokat támogatni. Miként is állunk e tekintetben?

- Az 1990-es évek óta az öntözött terület nagysága százezer hektár alatt maradt, pedig néhány évtizeddel azelőtt még 200-300 ezer hektárt öntöztünk Magyarországon. Úgy látjuk, hogy az öntözésfejlesztés az egyik kulcsa, hogy növekedjen a magyar agrárium versenyképessége. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével karöltve kezdeményeztük, hogy engedélyezni lehessen az illegális kutakat, néhány ezer köbméterről feltornáztuk 50 ezer köbméterre a vízkészletjárulék térítésmentességének határát, illetve elértük, hogy a vízszolgáltatási díjat csak fokozatosan vezessék be, és ennek egy részét a jövőben is a központi költségvetés finanszírozza. A Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program tervezésekor kemény csatát vívott az EU-val, hogy egyáltalán lehessen forrást adni öntözésfejlesztési célra. Ez ugyanis nem érdeke Brüsszelnek. Ezt sikerült kiharcolni, az öntözésfejlesztés támogatására kiírt pályázat jelenleg is nyitva áll. Egyelőre a vártnál kevesebb az érdeklődő, azt azonban látni kell, hogy az EU csak jó minősítést kapott víztesten engedélyezi a fejlesztést.

– Most már tény, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pályázhat a jégeső-elhárítás rendszerének kiépítésére. Mikortól, hogyan, mennyiből működhet a rendszer?

– Dolgozunk a Vidékfejlesztési Program keretében benyújtandó pályázaton, az országos rendszer éles indulását 2018. május elsejére tervezzük. A beruházást nemrégiben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány. A rendelkezésre álló technológiák közül a talajgenerátoros módszert tervezzük alkalmazni, egyrészt, mert ennek a legalacsonyabb a fajlagos beruházási és üzemeltetési költsége, másrészt, mert kedvezőek a Dél-Dunántúlon, illetve Franciaországban, Spanyolországban és Horvátországban működő talajgenerátoros rendszerek eddigi működési tapasztalatai. A Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés számításai szerint 2014-ben egy forint ráfordítással 33 forint termelési értéket sikerült megmenteni.

– Mi a módszernek a lényege?

– A talajgenerátorok ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, amely mesterséges jégmagvakat képez, így a spontán kialakuló, kisebb darabszámú, ám nagyobb méretű jégszemcsék helyett sokszorta több, de jóval kisebb méretű jégszemcsék keletkeznek. Ezek a kisebb méretű jégszemcsék a felhőből lehullva jó eséllyel elolvadnak még a földet érés előtt, de ha el is érik a földet, a méretük akkor is lényegesen kisebb lesz. Az ország teljes területének védettségét garantáló talajgenerátoros rendszer megvalósításához mintegy ezer generátor telepítése szükséges Magyarországon, egy körülbelül tízszer tíz kilométeres négyzetháló sarokpontjain. Ebből mintegy száznegyvenet már telepítettek a dél-dunántúli megyékben. A Vidékfejlesztési Program keretében 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre a rendszer kiépítésére. A működtetési költség éves szinten majdnem ekkora összeget igényel, ezt – az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat értelmében – az agrár-kárenyhítési alapból finanszírozzák majd.

– A baromfitenyésztők életét a madárinfluenza keseríti meg. A NAK egyetért a Baromfi Terméktanács azon javaslatával, hogy az állam a többmilliárdnyira becsült közvetett termelői károkat is ellentételezze?

– A madárinfluenza rendkívül súlyos károkat okozott a baromfiágazatnak. A járvány miatt több mint hárommillió baromfi leölését kellett elrendelni. Az állattartókat az Európai Unióban egyedülálló módon száz százalékban kártalanítja az állam, emellett egy 1,5 milliárd forintos keretösszegű, de minimális jövedelempótló támogatást is igénybe vehetnek majd az állattartók. A feldolgozókat ért közvetett kár ellentételezése már egy nehezebb kérdés, olyan megoldást kell találni, ami beleilleszthető az európai uniós rendszerbe. Az agrártárca tárgyal erről Brüsszellel, ám – az elnyúló eljárás miatt – csak hetek-hónapok múlva születhet döntés. A madárinfluenza-járvány tapasztalataiból kiindulva stratégiai partnerünkkel, a Baromfi Terméktanáccsal közösen egy új, az állattenyésztési ágazatokra kidolgozott kárenyhítési rendszer létrehozására teszünk javaslatot, amely a termékpálya szereplőinek – termelők, feldolgozók – önkéntes részvételével és bizonyos mértékű állami hozzájárulással működne.

– Elemzők szerint most kell felkészülni az uniós agrárpolitika változására, miszerint 2020 után várhatóan kevesebb támogatáshoz jutnak a gazdálkodók, ráadásul keményebb feltételek mellett. Hogyan lehet erre felkészülni?

– Abban szinte biztosak lehetünk, hogy 2020 után is lesz közös agrárpolitika, azonban jelentősen átalakulhat. Főleg a közvetlen támogatásoknál kaphat minden eddiginél nagyobb szerepet a fenntarthatóság. Akár még azt is el lehet képzelni, hogy a teljes területalapú támogatást zöldítési feltételekhez, vagy akár újabb növényvédőszer- és műtrágyahasználattal kapcsolatos feltételekhez kötik. Arra is lehet számítani, hogy az úgynevezett II. pilléres forrásoknál – mint amilyen most a Vidékfejlesztési Program – egyre jobban a visszatérítendő támogatásokra helyeződik a hangsúly. A NAK elkötelezett a közös agrárpolitika fenntartásában, hiszen jelentős haszonélvezői vagyunk ennek. A jövő agrárpolitikáját alapvetően a jelenlegi bonyolult rendszer egyértelműsítésével és letisztításával képzeljük el, amelyben természetesen helyet kapna a napjainkban egyre hangsúlyosabb környezetvédelem, de szintén a jelenleginél egyszerűbb, gyakorlatban megvalósítható formában. Kiemelt célunk, hogy mindehhez megfelelő mértékű, minden tagországban csaknem azonos hektáronkénti uniós támogatás társuljon. Ez nyilván nagy csata lesz, de mi mindent megteszünk a sikerért.

- Magyarország grandiózus, 6,5 milliárd dollárnyi export lehetőségétől esett el az elmúlt években az orosz embargó miatt. Jelentős mértékben ez éppen az agrárágazatot és az élelmiszeripart sújtja.

- Az Oroszországba irányuló magyar agrár- és élelmiszeripari kivitel 2013-tól felfelé ívelő pályán mozgott, és az embargó elrendelésének idején érte el azt a történelmi csúcsot, amelyen az 1990-es évek előtt volt. Az embargó bevezetése előtt például a negyedik legjelentősebb baromfihús-beszállítója voltunk Oroszországnak, értékben kifejezve tizennyolc százalékos részesedésünkkel. Az elmúlt időszakban sikerült ugyan új piacokat találni a korábban Oroszországba exportált termékeknek, azonban ez csak részmegoldást jelent. A közvetlen kárnál ugyanis sokkal jelentősebb az a közvetett kár, amit az Európai Unió belső piacain ragadt, elsősorban tej, tejtermék, sertéshús, baromfihús, zöldség, gyümölcs árufelesleg okoz. Erre több ízben is felhívtuk a figyelmet, és szorgalmaztuk az uniós szankciók mihamarabbi feloldását, például levélben fordultunk Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez is.

– Időközben az orosz kormányzat az elmúlt években hatalmas mennyiségű pénzt fordított az agrárium fejlesztésére…

- Így van. Míg korábban gabonaimportra szorultak, tavaly már az orosz gabonaexport meghaladta az unió teljes kivitelét. Baromfi- és sertéshúsból pedig szinte önellátóvá vált az ország, miközben néhány évvel ezelőtt még alig néhány tíz százalékát termelték meg a szükségletnek. Ezekkel az árukkal tehát az embargó feloldása után nehéz lesz ismét meghódítani az orosz piacot, ugyanakkor bizonyos húsipari és fagyasztott termékekre, a zöldségekre és gyümölcsökre, illetve prémiumkategóriás élelmiszerekre jelentős igény mutatkozhat. Ennek előkészítését szolgálja az a megállapodás, amit az Orosz Élelmiszeripari Gyártók és Forgalmazók Szövetségével kötöttünk a Moszkvában, februárban megrendezett Prodexpo kiállításon. Támogatjuk a magyar és az orosz cégek kereskedelmi és befektetési tevékenységét, a két ország élelmiszeripari piacaival kapcsolatos információcserét.

– A magyar mezőgazdasági export további bővítésében hol vannak még lehetőségeink, akár piac, akár termék tekintetében?

– A magyar agrárexport az elmúlt években dinamikusan bővült: 2010 óta a kivitel értéke negyven százalékkal nőtt, 2012 óta nyolcmilliárd euró felett van. Az agrár-külkereskedelmi többlet évek óta hárommilliárd euró körül alakul, ez a teljes a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának harminc százalékát teszi ki. Kiemelten fontos az élelmiszeripar fejlesztése. Jelenleg ugyanis sajnos az a helyzet áll fenn, hogy a külföldre kiszállított alapanyagot feldolgozott formában „visszavásároljuk”. Ha idehaza dolgoznánk fel a megtermelt árukat, azzal egyrészt további munkahelyeket teremthetnénk az ágazatban, másrészt a hozzáadott érték is nálunk képződne. A kiváló minőségű élelmiszerek iránt pedig szerte a világban jelentős kereslet mutatkozik.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Ez lehet az egységes kérelem buktatója! Június 15-ig még módosíthat!

2016. május 26. 08:50
Csak az előírás szerinti keverékek jogosultak a szálas fehérjenövények termeléshez kötött támogatására.

Készül a program a kormánynak: végleg kiűznének innen minden GMO-t

2017. április 21. 07:40
Magyarország mezőgazdasága mentes a genetikailag módosított szervezetektől, a GMO-mentességünket az alaptörvény is rögzíti. Ez Európában egyedülálló és üdvözlendő - szakmailag, politikailag és üzletileg egyaránt. Hogy áldás, vagy átok-e a GMO, az parázs vitákat gerjeszt világszerte, miközben a laikusok számára még mindig követhetetlen, hogy mi a gond vele. Utóbbi a jelenlegi hazai törvényi szabályozás szempontjából nem is annyira lényeges, ugyanis Magyarország GMO-mentességének a legfontosabb célja az, hogy ebből piaci előnyt kovácsoljon. A GMO-mentes szója egyértelműen prémium termék, 20-30 százalékkal magasabb áron értékesíthető a globális piacon. Van azonban egy probléma: a magyar állattenyésztés és élelmiszeripar számára évi 500-600 ezer tonna szója szükséges, amit megközelítőleg sem tudunk belföldön előállítani, és ami hihetetlen mértékű import-függőséget jelent. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, így hát hiába tiltja a hazai szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba. A témáról, és a hazai import-függőség minimalizálása érdekében életre hívott nemzeti fehérjeprogramról Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatójával beszélgettünk.