Kiveszőben a málnatermesztés Magyarországon. Míg húsz-huszonöt éve több mint 25 ezer tonna málna termett meg nálunk évente, például a Dunakanyarban, a Mátra déli lejtőin, addig az idén legfeljebb ezer tonnát szüretelnek. A Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke, Csizmadia György a Magyar Hírlapnak elmondta: pár száz hektáron mintegy száz termelő foglalkozik csupán málnával Magyarországon, a nagy mennyiségű ipari málnatermesztés már a múlté, a termelők friss áruként a helyi piacokon értékesítik a gyümölcsöt. Ha két-három hektáron foglalkoznak málnával, az már nagy területnek számít.

Csizmadia szerint hektáronként tíz-tizenkét tonnás hozam lenne az optimális, ám általában két-négy tonna málna terem meg. Hozzátette: ennek oka részben a fajtákban keresendő, részben a klímában. Az idén is fagykárokat szenvedtek a málnaültetvények. A júniusi, júliusi, olykor 35 fokos hőséget pedig nehezen bírja ez a csonthéjas termésű gyümölcs, a málnaszemek elaprósodnak, elaszalódnak. Így, sajnos, egyre gyakoribb, hogy nem első osztályú a minőség.

A napokban már megkezdődött a málna – avagy ahogyan a Dunántúl egyes részein nevezik, a boldogasszony csipkéje – szedése, ami július közepéig tart. Az elnök hangsúlyozta: a málna ápolása és szedése nagy kézimunkaerő-igényű tevékenység. Egyrészt munkaerőhiány van az ágazatban, másrészt a dolgozók munkabére egyre nagyobb arányt hasít ki az áru árából. Aki málnát szed, óránként három-négy kiló málnát szedhet le, órabére ezerkétszáz forint, tehát csak a szedési költség három-négyszáz forint kilogrammonként. Eközben például Szerbiában vagy Macedóniában a töredékébe kerül a munkaerő, ezek az országok még állják a sarat a nemzetközi piacon. Akárcsak Lengyelország, ahol eleve kedvezőbb az éghajlat a málnának, mert hűvösebb a nyár, az ottani fajták hozama jobb az itthoniakénál. A lengyelek már gépesítették a munkálatokat, kombájnok takarítják be a termést. Így ott a termelés olcsóbb, a lengyel termék versenyképesebb, bár a magyarországi málna íze finomabb, édesebb.

Csizmadia György felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban vagy Ausztriában (ahol pedig a hegyek lankáin kitűnő termőterület lehetne) sincs már ipari málnatermesztés a kézimunkaerő-igény miatt, a termelők ott is a helyi piacon értékesítik a gyümölcsöt, kilóját hat-nyolc euróért. A?Magyar Gyümölcs Szövetség elnöke úgy véli: több hazai gyümölcsöt – így a szamócát is – veszélyeztet a „málnaszindróma”. Görögországban például pakisztáni vagy albán munkásokat alkalmaznak kisebb bérért az ültetvényeken. Csizmadia szerint az import gyümölccsel úgy versenyezhetnének a magyarországi termelők, ha a termékek az ötszázalékos áfakörbe kerülnének.