Ízelítőt kaptunk 2018 legjobb természetfotóiból, nehéz dolga lesz a zsűrinek

2018. szeptember 06. 09:20
A Londoni Természettudományi Múzeum 1984 óta minden évben meghirdeti az év természetfotósainak versenyét – a megmérettetés jogelődjét 1965-ben alapították. Az idei pályázatra megközelítőleg 45 ezer amatőr és hivatásos fotós jelentkezett, összesen 95 országból.

 

 
 

A nyerteseket október 19-én fogják ismertetni. A képeket előbb a Londoni Természettudományi Múzeumban mutatják be, majd a világ más intézményeiben is kiállítják. A győzteseket a kreativitás, az eredetiség és a technikai megvalósítás alapján fogják kiválasztani.

A legjobb pályázatokból most mutatott egy kis ízelítőt is a múzeum. Van köztük felemelő, de megrendítő felvétel is.

Wayne Jones/2018 Wildlife Photographer of the Year

A Fülöp-szigeteki Mabini partjainál a homokos tengerfenéken egy sárga törpe gép őrzi otthonát: egy eldobott üveget. Párjával együtt egyikük sem hosszabb négy centiméternél, a törött palack pedig tökéletes ideiglenest lakhelyet nyújt számukra. A nőstény tojásokat rak, a hím őrzi a bejáratot.

Emanuele Biggi/2018 Wildlife Photographer of the Year

A perui Paracas Nemzeti Rezervátum sivatagos partján kemény az élet. A dél-amerikai oroszlánfókák tetemei a földön hevernek, rothadó húsukat rovarok és rákfélék fogyasztják el, amelyek nagyobb ragadozókat is vonzzanak. Egy fiatal perui iguána csatlakozott a lakomához, miközben védettséget élvez a széltől és a nap sugaraitól is.

Julius Kramer/2018 Wildlife Photographer of the Year

A vadmacskáknál bevett szokás, hogy a hímek kiterjedt területet uralnak, amiken belül egy vagy több nőstény is él. A hajnali szürkületben a legaktívabbak, testfelépítésük erős, hátsó lábaik pedig hosszabbak, hogy könnyebben elejtsék prédáikat. Főként növényevőket, így szarvasokat kergetnek, ami miatt gyakran konfliktusba kerülnek a vadászokkal.

Christian Wappl/2018 Wildlife Photographer of the Year

Egy nagy, körülbelül 8 centiméteres szentjánosbogár-lárva fényt húz maga után. A szentjánosbogarak az életük jelentős részét lárvaként élik, és főként csigákkal táplálkoznak. Képesek megtámadni náluk többszörösen nagyobb csigákat is. A fénnyel valószínűleg figyelmeztetik a ragadozókat, hogy nem fogyaszthatók.

Isak Pretorius/2018 Wildlife Photographer of the Year

Egy nőstény oroszlán iszik a zambiai South Luangwa Nemzeti Parkban. Ő Mfuwe Lodge egyik büszkesége: mindössze két hím, öt nőstény és öt kölyök oroszlán él itt. Az oroszlánok a zsákmányaik 95 százalékára éjszaka támadnak, és napi 18-20 órát pihennek.

Emily Garthwaite/2018 Wildlife Photographer of the Year

Egy a néhány megrendítő körülmények között tartott maláj medve közül egy szumátrai állatkertben. A maláj medve a világ legkisebb medvefajtája, mostanra rendkívül veszélyeztetett faj. Dél-Kelet-Ázsia erdeiben az idejük nagy részét fákon töltik, ahol gyümölcsökkel és apróbb állatokkal táplálkoznak. Fennmaradásukat az erdőtlenítés és az orvvadászat fenyegeti, szerveiket ugyanis előszeretettel használják a kínai orvoslásban.

Emmanuel Rondeau/2018 Wildlife Photographer of the Year

Bhután közepén, a Himalája egy elszigetelt erdejében egy bengáli tigris szembenéz a kamerával. Az általa használt ösvény összeköti az ország nemzeti parkjait, olyan folyosókat, amelyek kulcsfontosságúak a veszélyeztetett faj megőrzésében. Szintén a fakitermelés és az orvvadászat miatt van kihalófélben a faj.

Tertius-A-Gous/2018 Wildlife Photographer of the Year

Amikor egy kobra megemelte a fejét és két kölyök szurikáta felé közeledett a namíbiai Brandberg-hegységben, a család többi tagja azonnal akcióba lépett. A csapat két részre oszlott: az egyik megragadta a kölyköket és biztonságos helyre vitte azokat, a másik pedig szembenézett a támadóval. Farkukat felemelve lépegettek egyre közelebb a kobrához. Amint a kobra kinyújtotta a nyelvét, hátraléptek. Az állóháború tíz percig tartott, a kobra aztán feladta és távozott.

Kapcsolódó cikkek

Vége! - Befejezik a földárveréseket

2016. szeptember 26. 08:42
Lezárja a kormány az állami földárveréseket, a 270 milliárd forintos várható bevételt pedig az államadósság csökkentésére fordítja. A Földművelésügyi Minisztérium szerint továbbra is az a cél, hogy a kisüzemek-nagyüzemek aránya 80-20 százalék legyen a korábbi 50-50 százalék helyett.

MOSZ: a magyar mezőgazdaság „ne a támogatások lenyúlásáért folyó verseny terepe legyen”

2014. június 23. 14:40
A MOSZ, mint a legális, foglalkoztató, adófizető agrárgazdasági vállalkozások érdekképviselete megdöbbenéssel értesült Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában a meghallgatásán elhangzott agrárgazdaságot érintő bejelentéseiről. Miniszter úr többek között kifejtette, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatára a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény birtokmaximumához kívánja igazítani a kormány az Európai Unióból származó földalapú támogatásokat, azaz a törvényben megfogalmazott 1200 hektár (kivételes esetekben 1800 hektár) felett területalapú támogatást nem kívánnak nyújtani. Azt is megdöbbenéssel hallottuk, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybevételéből ki kívánják rekeszteni a „csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdákat”.