Jön az új agrártámogatási rendszer – ma tárgyalja a parlament!
2022. november 11. 17:24
Mezőgazdasági tárgyú törvények tárgyalásával zárja négynapos ülését pénteken az Országgyűlés.
Elsőként, 9 órától az egyes földügyi tárgyú törvények módosítására benyújtott kormányzati javaslat kerül terítékre. Az előterjesztés szabályokat állapítana meg a vízállásos területekre a termőföld védelmének és a vízkészlet – különösen a mezőgazdasági felhasználású – biztosításának érdekében. A javaslat tartalmaz rendelkezéseket a Nemzeti Földalapba tartozó földek hatékonyabb hasznosítására is.
Az agrártermékek eredetvédelméről szóló, szintén a kormány által kezdeményezett törvényjavaslat szabályozza ezen termékek eredetmegjelöléseit, földrajzi jelzéseit, az ezzel kapcsolatos eljárásokat, valamint az oltalom alatt álló elnevezések használatának ellenőrzését és a jogsértés esetén kiszabható jogkövetkezményeket.
A képviselők lefolytatják a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló előterjesztés vitáját is. Ez a kormányzati javaslat egységesen, önálló különös eljárási rendszerben indítványozza szabályozni az európai uniós és a nemzeti forrásból folyósított támogatások igénybevételét.
Az előterjesztő Nagy István agrárminiszter közlése szerint a 11 jogszabályt módosító törvényjavaslat a mindennapokban nyújt segítséget az érintett gazdáknak vagy vállalkozásoknak.
A részleteket ismertetve elmondta, napjaink kritikus kérdése a vizek, vízkészletek megóvása. A vízkészlet és a termőföld egyaránt alaptörvényi védelmet élvez, ezért törvényi szinten kell rendezni a vízmegtartást.
Közölte, a termőföld más célú hasznosítása mentes lesz az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulása alól, ha a termőföldön természetes módon megjelenő víz olyan állandó vízborítottságot eredményez, amelynek megtartása vízgazdálkodási szempontból szükséges és indokolt. Ilyenkor a gazdálkodó a földjén megjelenő belvizet döntése szerint megőrizheti és azt a későbbi öntözés céljára visszatarthatja anélkül, hogy ezzel a földvédelmi szabályok ellen vétene.
Az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításáról azt mondta, az ingatlannyilvántartásban ezentúl fel lehet majd tünteni azokat az állami tulajdonú erdei épületeket, amelyek sok évtizede állnak az adott területen, de a dokumentációi már nincsnek meg.
Nagy István azt mondta, az állami vagyonnal történő észszerű gazdálkodásra és a helyi gazdálkodói igényekre figyelemmel lehetőséget adnak a tíz hektárt meg nem haladó, nem összefüggő, foltszerű vagy vonalas erdősávok magánosítására.
A Nemzeti Földalappal összefüggő változtatásokról közölte, új hasznosítási módszert vezetnének be a természetvédelmi oltalom alatt álló legelőre, gyepre. Az ilyen földekre a nemzeti parki igazgatóság természetvédelmi kijelölés útján is köthet haszonbérleti szerződést a korábbi földhasználóval. Megjegyezte, az új szerződés 25 évre köthető, de a természetvédelmi jellegre tekintettel az általánosnál szigorúbb feltételekkel is megszüntethető.
Szólt arról, hogy változnak az elővásárlás szabályai a tíz hektár feletti földrészletek árverésen történő értékesítése esetén az eljárás gyorsítása érdekében.
Nagy István ismertette: törvényben rögzítenék, hogy a hegyközség területén legalább egy borászati üzemnek működnie kell, ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a hegyközségnek be kell olvadnia egy másikba. Kitért arra, hogy a koronavírus-járvány hatással volt a hegyközségek tisztújítására, ez nehezíti a döntéshozatalt. A módosítással egységesen ötéves választási ciklust vezetnének be - folytatta - , amely stabilizálja a hegyközségi tanácsok, a borrégiós hegyközségi tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának küldötti rendszerét. Hozzátette: a hegyközségi szervezetek 2023-ban tartanak általános választást.
A miniszter a változó szabályok között említette a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd definícióját, a vételár arányosságára vonatkozó rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság döntésével magyarázta, hogy végrehajtási árverésen az vehet részt, akinek életvitelszerű lakóhelye a legfeljebb 20 kilométeres távolságra vonatkozó feltételnek megfelel.
Nagy István elmondta, osztatlan közös tulajdon esetén lehetővé válna a felépítménnyel rendelkező zártkerti ingatlanok megosztása akkor, ha az teljeskörű egyezséggel történik.
Új alapokra kerülnek az agrártámogatások
Az uniós és a hazai agrártámogatások eljárási szabályait helyezi új alapokra az átláthatóbb és korszerűbb döntéshozatal érdekében a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvényjavaslat – mondta expozéjában az agrárminiszter.
Nagy István közölte: a javaslat a következő támogatási időszakban korszerű és rugalmas eljárási kereteket biztosít a gazdáknak és az agrárvállalkozóknak. A Ház előtt lévő javaslat a tagállami eljárás törvényi előírásait tartalmazza, levonva a következtetéseket az előző programozási időszakból.
Az Európai Unió jelentős változtatásokat hozott a jövőre induló közös agrárpolitika mindkét pénzügyi alapjára, vagyis a mezőgazdasági garanciaalapra valamint a vidékfejlesztési alapra vonatozóan. Mindkét program jövőre indul.
A változtatás lehetővé teszi, hogy a közös agrárpolitika rendelkezéseit a hazai szükségletekhez igazítsák az országok. A jövőben mindkét pénzügyi alap irányítására egyetlen nemzeti hatóságot kell kijelölni, a kifizetéseket is egyetlen akkreditált kifizető ügynökségen keresztül lehet végrehajtani.
A jelentős változások között szerepel még, hogy a tagállamoknak nemzeti stratégiai tervet kell készíteniük és elfogadtatniuk az Európai Bizottsággal.
A jövőben mindkét alapra egységes kérelem- és feltételrendszer vonatkozik. A miniszter szerint olyan eljárási modell született, amely alkalmas az agrárpolitikai célok és a közös agrárpolitikai stratégiai terv megvalósítására.
A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvényjavaslat: (T1840) teljes szövege:
Az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslat (T/1841) teljes szövege:
Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1846) teljes szövege:
Forrás:agroinform; parlament
Kapcsolódó cikkek
Kútamnesztia!
2023. május 15. 10:37
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról előreláthatóan még májusban szavaz az Országgyűlés.
Megszűnik a háztartási, kerti kutak és a mezőgazdasági öntözésre használt kutak létesítésekor jelenleg szükséges bejelentési kötelezettség és engedélyeztetésre sem lesz szükség.
2024-től új, hosszútávú kútamnesztia lép életbe: a korábban engedély nélkül létesített sekély kutak jövő januártól automatikusan szabályosnak minősülnek.
Falatnyi boldogság a Lánytesóktól
2023. március 21. 10:33
„Varázslatos érzés, amikor az egyik lánygyermekem felkiált, hogy „Apa, nézd, itt van a lekvárunk a polcon!” Ilyenkor mindig meghatódom, és nyugtázom, hogy jó úton járunk.
Szerintem nem minden család mondhatja el magáról, hogy közös hobbijuk van, és mi ebben is szerencsések vagyunk. Arról nem beszélve, hogy nem tudunk leülni, mindig jár valamin az agyunk. Így jött a birsalmasajt, a befőttek, lekvárok, szörpök, a sültpaprika-szeletek, majd a sültpaprika-krém, és így tovább – mesélte tudósítónknak a kiskunhalasi Lánytesók vállalkozást is vezető Ignácz Gábor kistermelő.
– Visszatekintve a kezdetekre, beleszülettem a növénytermesztés és a háztáji állattenyésztés csodálatos világába.
