KAP-forrás: a bizottság mérsékelne, Magyarország megőrizne

2018. január 12. 08:59
Az Európai Bizottság költségvetési biztosa szerint elképzelhető, hogy a következő uniós büdzsében kevesebb pénz juthat a közös agrárpolitikára. Ezzel szemben a kormány bízik abban, hogy a Magyarországnak jutó KAP-források nem csökkenek azután, hogy kész magasabb összeget befizetni a közös kasszába.
 

Nagy-Britannia távozásával mintegy 12-14 milliárd euró éves bevétel esik ki az Európai Unió költségvetéséből, ezért az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) jelenlegi nagyjából 1 százalékos hozzájárulását a jövőben legalább 1,1 vagy 1,2 százalékra kell emelni – jelentette ki Günther Oettinger uniós költségvetési biztos január 10-én a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés bizottsági megbeszélését követően.

A biztos aláhúzta, az egyik legnagyobb nettó befizető ország kilépését követően jelentkező költségvetési hiányt az uniós bizottság elképzelése szerint nem hitelek révén, hanem főként tagállami befizetésekből kell pótolni, a maradék pedig megszorításokból, illetve más programokra szánt pénzek átcsoportosításból lesz fedezhető. Elmondta, a bizottság a hiányzó pénzek pótlására saját erőforrásokat mozgatna meg, ezért újabb adók bevezetést is javasolni fogja. Oettinger a biztosok kollégiuma keddi, első irányadó vitáját követően elmondta, az unió költségvetése négy fontos téma, a biztonság, a gazdasági fejlődés és versenyképesség, a szolidaritás és a fenntarthatóság köré épül. A tagállamoknak ennek megvalósíthatósága érdekében bizonyos megszorításokat el kell majd fogadniuk, amelyek főként a közös agrárpolitikát (KAP) és a kohéziós pénzeket érintik. A források megnyirbálása azonban szerinte nem érheti el a 15 százalékot sem. Ugyanakkor az EU költségvetése továbbra is a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre és az innovációra kíván fókuszálni, miközben az elkövetkező évtized legfontosabb kihívásaival is foglalkozik majd: a digitális forradalommal, a globalizációval, az éghajlatváltozással, valamint a migrációval, a védelemmel és a biztonsággal.

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetése 963 milliárd euró kötelezettségvállalást tesz lehetővé, ami az együttes tagországi GNI nagyjából 1 százalékát jelenti. Az EU honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben Magyarország befizetései az uniós büdzsébe a magyar GNI 0,89 százalékát tették ki. Az Oettinger által felvetettekkel kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még hétfőn azt mondta, Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását. A kohéziós pénzek kapcsán a tárcavezető jelezte, hogy ezekkel mindenki jól járt, megtérülő beruházások voltak a nettó befizető államoknak. Továbbá hozzátette, a kormány szeretné, ha Magyarország is mielőbb nettó befizető országgá válna.

Ezt a témát érintette január 9-i tájékoztatóján Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Mint mondta, bízik abban, hogy a több magyar hozzájárulás egyik következménye az lesz, hogy nem csökkenek a Magyarországnak jutó források, így a közös agrárpolitika 2020 utáni forrásai sem. Hozzátette, ennek belső szakmai struktúrájának kialakítása a következő évek egyik vitatémája lesz, a legfontosabb törekvésnek viszont azt tartotta, hogy a KAP jelenlegi, Magyarországot érintő pénzügyi kereteit – a sok nehezítő körülmény ellenére – ezen a szinten tudják tartani.

Az Európai Bizottság várhatóan májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát, a végső döntést azonban az EU tagországainak és az Európai Parlamentnek kell majd meghoznia.

 
nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Nyolc millió nélkülözőn segítenek az élelmiszerbankok

2018. május 25. 06:37
Az Európai Élelmiszerbankok működésükkel konkrét megoldást nyújtanak az élelmiszerfeleslegek hasznosítására és az élelmiszerellátás biztosítására. Tavaly közel 300 ezer tonna élelmiszert osztottak szét. Csütörtöktől Budapesten tartják közgyűlésüket.

Tovább erősödik az agrártárca háttérintézményei közötti együttműködés

2017. február 21. 07:23
Új együttműködések kialakítását és a működési költségek csökkentését célozta az az értekezlet, amelyet Fazekas Sándor miniszter hívott össze a Földművelésügyi Minisztérium kötelékébe tartozó több mint nyolcvan intézmény vezetője számára a Herman Ottó Konferencia Központba, 2017. február 14-én.