Kapós a GM mentes szója

2018. szeptember 24. 09:22
Beltartalmai értéke nem a legjobb, mégis előnyben van a magyar termény
 
Szinte korlátlan lehetőségek előtt áll a szójatermesztés hazánkban: a megtermelt mennyiség többszörösét is el tudnák adni a külpiacokon a gazdaságok.
Hatalmas a kereslet a magyar, génmódosítás-mentes (GM) szójára a nyugat-európai piacon, egyes becslések szerint a jelenleginél jóval többet, akár 500-700 ezer tonnát is gond nélkül el tudnának adni a hazai termelők külföldön. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke lapunk kérdésére rámutatott: az idén 60 ezer hektárról takaríthatják be a fehérjenövényt a gazdálkodók, az aratás jelen állása szerint – a termőterület 20-25 százalékán végeztek eddig a munkálatokkal – az átlagtermés hozzávetőlegesen eléri a 2,5 tonnát.

Ezek alapján az idén összességében 150-160 ezer tonnára tehető a teljes hazai szójatermés mennyisége. Petőházi Tamás szerint a hazai termés több mint 90 százalékát exportáljuk, jellemzően Németországba kerül a magyar szója. Véleménye szerint jelentős a kereslet a termény iránt annak ellenére, hogy a magyar szója beltartalmi értékei gyengébbek, mint az unión kívülről származó importnak. A hazai termés viszont garantáltan GM-mentes, ami pia­ci előnyt jelent.

Nehéz megteremteni a génmódosítás nélküli gabona megfelelő körülményeit, holott óriási keletje van a külhoni piacokon
Fotó: MTI/Varga György

Bár néhány éve még úgy tűnt, hogy a szója lesz a szántóföldi növénytermesztés új slágernövénye, mára kiderült, hogy a termesztési körülmények nem a legkedvezőbbek. – A szója csupán az ország egyes részein, például folyómedrek mellett termett eredményesen – emelte ki a GOSZ elnöke. A 2013-ban indult Nemzeti fehérjeprogram részeként jelentős többlettámogatást kaptak azok a termelők, akik vállalták a szójatermesztést. Bár első ízben még százezer forintot meghaladó hektáronkénti összegről esett szó, a hatalmas érdeklődés miatt a rendelkezésre álló keretből végül hektáronként 54 ezer forintot kaphattak meg a gazdák. – A többletforrásnak köszönhetően a korábbi 30 ezer hektár után már 80 ezer hektáron vetették el a fehérjenövényt – emlékeztetett.

Az eredmények ugyanakkor elmaradtak a várt szinttől, majd életbe lépett egy új szabályozás, miszerint a támogatás csak akkor jár, ha egy hektárról legalább egy tonna termést be lehet takarítani. Emiatt visszaszorult a termesztési kedv az országban, több gazdálkodó is úgy döntött, hogy a kockázatok miatt felhagy a szójatermesztéssel.

Petőházi szerint a kegyelemdöfést egy új európai uniós szabály adta meg az ágazatnak, eszerint ugyanis azokon a szójatáblákon, amelyek után úgynevezett zöldítési támogatást kapnak a termelők, nem használhatnak vegyszert. – Két éve csökken a terület, ugyanakkor jó lenne, ha ezt a folyamatot meg tudnánk állítani. Ehhez azonban meg kell találni azokat a fajtákat, amelyek a legjobban alkalmazkodnak a hazai viszonyokhoz – mondta a szakember.

magyaridok.hu

Kapcsolódó cikkek

Gyermekeknek készült tejpépet vont ki a NÉBIH

2016. április 29. 07:43
Azonnali hatállyal megtiltotta a NÉBIH a 250 grammos Nestlé 5 gyümölcsös tejpép forgalmazását. A termék „Ochratoxin A” toxint tartalmaz. A kifogásolt tejpép egyszeri, vagy rövid ideig történő fogyasztása valószínűleg nem ártalmas az egészségre.

A gépi kávétól a falusi vendégasztalig – lakossági felmérés az élelmiszerlánc-biztonságról

2017. október 18. 08:05
Olvasóink segítségét kérjük, hogy megtudjuk a felnőtt lakosság élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos véleményét. Kérdőívünkben kíváncsiak vagyunk, írnak-e bevásárlólistát a magyarok, és ki szeretnénk deríteni azt is, nagyobb arányban vesznek-e hazai élelmiszert, mint korábban.