Kellenek a betanított munkások az agrárcégeknek

2018. április 10. 07:59
A következő években is nagy szerepet játszhat a munkahelyteremtésben a mezőgazdaság, az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérése szerint minden harmadik agrárcég újabb embereket venne fel gazdaságába – írta a Magyar Idők hétfői számában. A vállalkozások ugyanakkor egyre nehezebben találnak megfelelő dolgozót, a munkaerőhiány mellett a tapasztalat hiánya és az alacsony képzettség is akadályozza az álláshelyek betöltését.

Bár az elmúlt nyolc évben mintegy 72 ezerrel bővült a mezőgazdaságban alkalmazottak száma, még így is bőven van betöltetlen álláshely az ágazatban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) agrár-munkaerőpiaci barométer felmérésének eredményei szerint a 2016-ot megelőző három évben a megkérdezett 907 cég 42 százalékában vettek fel munkaerőt, átlagosan 11 főt, a 4247 újonnan munkába álló tizede pályakezdő volt.

A legtöbben a húsfeldolgozó üzemekben, húsipari szakmunkás munkakörben helyezkedtek el, ezt követte a növénytermesztésben, kertészetekben alkalmazott szakképzett munkaerő, de népszerű volt a csomagoló és árufeltöltő pozíció is. Az alkalmazottak közel tizedét gépész-, gépkezelő- és szerelőszakmákban alkalmazták, arányuk a pályakezdők között elérte a 16 százalékot. A munkába állók közel 8 százalékát betanított munkásként alkalmazták, zömmel élelmiszeripari területen.

Eközben a válaszadó agrárcégek közel 30 százaléka szeretett volna új munkaerőt felvenni, náluk mintegy ezer betöltetlen álláshely volt 2016 őszén. A legkeresettebbek a betanított munkások voltak, az agrárcégek negyede szeretett volna képzettség nélküli munkatársat felvenni. Ezt követték a húsipari szakmunkások, az állatgondozók, a gépkezelők és gépszerelők. Az üres álláshelyek 9 százalékára pék és sütőipari szakmunkás, valamint gépjármű- és erőgépvezető dolgozókat vártak.

Az üres álláshelyek 30 százaléka a 10 fő alatti mikrovállalkozásokhoz volt köthető, emellett a legtöbb üres álláshely az 50–249 fő közötti üzemekben jelentkezett, ahol üzemenként átlagosan 11 főt kerestek. A válaszok alapján a helyek betöltését elsősorban a munkaerőhiány nehezítette, míg a megkérdezettek negyede szerint a jelentkezők képzettsége jelentett akadályt.

Az állandó alkalmazottak mellett alkalmi munkaerőt és idénymunkást is egyre nehezebben találnak a gazdaságok. Az AKI felmérése alapján a szezonális foglalkoztatottak munkamoráljára is sok panasz érkezett. Ezt követte a munkatapasztalat hiánya, míg az alacsony képzettség és a szociális viselkedési problémák a válaszadók harmada szerint jelentett gondot.

A megkérdezettek 26,6 százaléka foglalkoztatott alkalmi vagy idénymunkást. A kertészetek 70 százalékánál dolgoztak szezonális munkások az adott időszakban, emellett az élelmiszeriparban és a különböző szolgáltatást végző agrárcégek közül is minden harmadiknál dolgoztak idénymunkások. Az órabérek nagy szórást mutattak, a szántóföldi növénytermesztésben például 450 forinttól 1500 forintig terjedt a bruttó átlagbér skálája.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Zsigó Róbert: Jövő héten várható az élelmiszervizsgálat eredménye

2017. március 21. 11:28
Ülésezik az Országgyűlés gazdasági bizottsága

Figyelem! Fegyelem! Munkavállalói fegyelem

2018. július 02. 10:19
„Új szereplők rúgták be a munkaerőpiac ajtaját” címmel jelent meg a HRportál oldalán az az írás, amely egy sor olyan, munkavállalói fegyelemmel kapcsolatos problémát vázolt, amely eddig talán nem volt nagy számban jellemző, azonban ezeket (is) kezelni szükséges. A fegyelmezés nem éppen felemelő feladatában, vagy annak támogatásában a HR szerepe óriási, viszont ahhoz, hogy jogszerűen járjunk el, körültekintőnek és alaposnak kell lennünk.