Késő? A Föld visszafordíthatatlanul veszélyes üvegházzá válhat

2018. augusztus 08. 08:42
Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok között tartani - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban.
Késő? A Föld visszafordíthatatlanul veszélyes üvegházzá válhat
Ha az „üvegház Föld” klíma hosszú távon rögzül, globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb mint napjainkban – olvasható a tanulmányban, amelynek szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emisszió-mentes világgazdaság felé.

„Az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás a Földön uralkodó hőmérséklet nem egyedüli meghatározója. Tanulmányunk azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a Föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha leállítjuk az üvegházhatású gázkibocsátást. Hogy elkerüljük ezt a forgatókönyvet, szükség van arra, hogy az emberi tevékenység a bolygónk kizsákmányolásától a jó sáfárkodás irányába mozduljon”

– mondta Will Steffent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatója.
Jelenleg a globális átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként – emlékeztetett a Stockholmi Egyetem közleménye.
Az ausztrál, svéd, dán, belga, német, amerikai, brit és holland kutatók tíz természeti folyamat - az örökké fagyott talaj olvadása, az óceánfenékről a metánhidrát elvesztése, a talaj- és az óceán szénelnyelő képességének csökkenése, az óceánokban a bakteriális légzés növekedése, az Amazonas esőerdőinek, az északi erdőknek a pusztulása, az északi félteke hótakarójának csökkenése, az északi-sarki nyári tengeri jég elvesztése és az Antarktisz körüli tengeri jég és jégmezők csökkenése - hatásait vizsgáltak. 

„Aggodalomra ad okot, hogy ezek az elemek dominóhatást idézhetnek elő. Ha az egyik elem eldől, tovább löki a többit. Nagyon nehéz lesz, vagy lehetetlen megállítani azt, hogy az egész dominósor ne dőljön össze. Lakhatatlanná válnak helyek a Földön, ha az 'üvegház Föld' valósággá válik”

– mondta Johan Rockström svéd kutató.
„Bemutattuk, hogy az ipari kor üvegházhatású gázkibocsátása hogyan billenti ki egyensúlyából időjárásunkat és a Föld rendszereit. Konkrétan rámutattunk a Föld gépezetét felborító elemekre, amelyek ha meghaladnak egy bizonyos stressz-szintet egyenként alapvetően, gyorsan és valószínűleg visszafordíthatatlanul megváltoznak. Az események ezen láncolata a Föld egész rendszerét egy új működési folyamatba taszítja” –  figyelmeztetett Hans Joachim, a potsdami Klímakutató Intézet igazgatója.
A tanulmány szerzői szerint hogy el lehessen kerülni ezt az állapotot többre van szükség, mint az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. Javítani kell például az erdő-, a mezőgazdaság és a talajgazdálkodást, a biológiai sokszínűség megőrzését, olyan technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid kivonását a légkörből és föld alatti tárolásukat.
A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től Forrás: MTI
A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től Forrás: MTI
Forrás: MTI
Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

Kitekintés: a magyar agrárágazat helyzete

2018. április 03. 07:13
A magyar élelmiszergazdaság belső problémái évtizedekre nyúlnak vissza. A kilencvenes évektől kezdődően az is elmondható, hogy Magyarország messze nem használja ki az agrárgazdaságában rejlő lehetőségeit. Benedek Fülöpöt, az OTP Agrárigazgatóság ügyvezető igazgatóját kérdeztük.