Kevés konkrétummal zárult az uniós mézvizsgálat

2017. május 08. 08:12
Nem alkalmas az anomáliák feltárására az Európai Bizottság által elrendelt széles körű uniós mézvizsgálat, mivel nem derült ki, honnan jön a sok hamis méz. A mintákban alulreprezentáltak voltak az importtermékek – írja a Világgazdaság.

A közelmúltban tette közzé az Európai Bizottság a 2015-ben végzett átfogó mézpiaci ellenőrzéseinek eredményeit. A vizsgálatban 2264 mintát vettek az uniós tagországokban, illetve Svájcban és Norvégiában. A vizsgálatok során első körben a tagállamok maguk analizálták a mézmintákat, s a jelentésből az derül ki, hogy a mézek 6 százalékát találták hamisnak. Ezek után 1069 – a saját vizsgálataikban megfelelt – mintát küldtek az unió által kijelölt központi laboratóriumba, ahol 893-at találtak „gyanúsnak”, és egy új vizsgálati módszerrel megvizsgálva a minták 14,2 százalékáról állapították meg, hogy hamis, hozzáadott cukrot tartalmaz.

Noha a vizsgálati eredmények közzététele előtt a bizottság azt kommunikálta, hogy az importmézek 29 százaléka gyanús – amit a politikusok hamisként interpretáltak –, a 893 minta vizsgálatakor éppenséggel az uniós mézek buktak meg nagyobb arányban. A 893 mintán belül ugyanis az EU-országokból származó mézkeverékek mintegy 20 százaléka bizonyult hamisnak, míg az uniós mellett importanyagot is tartalmazó mézkeverékeknél, valamint a teljes egészében import mézkeverékeknél egyaránt 10 százalékos volt a hamis mézek aránya. A nem kevert mézek esetében hasonló volt a hamis tételek aránya: az EU-tagállamokból származó mézek 19,3, míg a nem uniós országokból származó mézek 20 százaléka bizonyult hamisnak.

Sajnos a közzétett eredményekből nem állapítható meg, hogy konkrétan mely országokból származnak a hamis mézek, és a mintavételek sem a valós piaci viszonyok alapján történtek – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. Miközben az EU 400 ezer tonnás mézfogyasztásának fele import – amelyből 100 ezer tonna Kínából érkezik –, az alaposabban megvizsgált, gyanús 893 mintából csupán négyet vettek határállomásokon, de azok sem bizonyultak hamisnak. Az sem tudható, hogy egy-egy minta mögött mennyi valós termék van.

Magyarországon 2015. június 1. és 2015. július 15. között ellenőrizték a mézeket, a termékpálya egészén, a termelőktől a kereskedőkig – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A magyar hatóság által vizsgált 74 mintából 20 volt magyar eredetű, 18 uniós vagy EU-n kívüli országokból származó méz, 36 pedig uniós és nem EU-s országokból származó mézek keveréke.

A vizsgálati eredmények alapján 14 terméknél indítottak eljárást, ebből három esetben hamisítás miatt. Összesítve a vizsgált termékek 18,9 százalékánál talált kifogásolnivalót a hatóság. A fajtaméz megnevezést nem igazoló pollenösszetételt, határérték alatti diasztázaktivitást, hozzáadott cukrot, egy esetben pedig érzékszervi hibát tapasztaltak.

A megfelelő cukorprofillal rendelkező minták közül a Nébih 49-et további vizsgálatra küldött a bizottság által kijelölt kutatóközpontba, ahol a vizsgálatok nyolc mézet kifogásolhatónak minősítettek, nem megfelelő cukorösszetételük miatt. Ezekből hat volt uniós és nem uniós országokból származó mézkeverék, egy hazai, egy pedig román eredetű. Három minta nem a megnevezett földrajzi helyről származott, ezeknél határérték alatti diasztázaktivitást is tapasztaltak. A fennmaradó, vagyis nem továbbküldött 25 vizsgálati mintából négy volt kifogásolható, amelyek nem magyar eredetűek voltak.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Így tűnt el több ezer magyar munkahely az adóemelések miatt

2013. szeptember 17. 08:09
Évtizedes versenyképességi lemaradásba kerülhet a hazai élelmiszeripar az ágazatot sújtó különadók miatt, az elvonások - a fogyasztás visszaesése mellett - a beruházásokra és a foglalkoztatásra is negatív hatással voltak - figyelmeztet egy új tanulmány.

Megkezdte a brutális nyári razziát a Nébih

2018. július 03. 08:30
Elkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, amely július 1-jétől augusztus 20-ig tart. Ebben az időszakban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatos ellenőrzéseket tart majd, a kormányhivatalok pedig elvégzik a szükséges vizsgálatokat. A hagyományos célterületek - mint a különböző fesztiválok és rendezvények - mellett idén ellenőrzik a halsütödékben, halboltokban és piacokon kínált, természetes vizekben élő halfajokból származó termékeket is.