Kevés konkrétummal zárult az uniós mézvizsgálat

2017. május 08. 08:12
Nem alkalmas az anomáliák feltárására az Európai Bizottság által elrendelt széles körű uniós mézvizsgálat, mivel nem derült ki, honnan jön a sok hamis méz. A mintákban alulreprezentáltak voltak az importtermékek – írja a Világgazdaság.

A közelmúltban tette közzé az Európai Bizottság a 2015-ben végzett átfogó mézpiaci ellenőrzéseinek eredményeit. A vizsgálatban 2264 mintát vettek az uniós tagországokban, illetve Svájcban és Norvégiában. A vizsgálatok során első körben a tagállamok maguk analizálták a mézmintákat, s a jelentésből az derül ki, hogy a mézek 6 százalékát találták hamisnak. Ezek után 1069 – a saját vizsgálataikban megfelelt – mintát küldtek az unió által kijelölt központi laboratóriumba, ahol 893-at találtak „gyanúsnak”, és egy új vizsgálati módszerrel megvizsgálva a minták 14,2 százalékáról állapították meg, hogy hamis, hozzáadott cukrot tartalmaz.

Noha a vizsgálati eredmények közzététele előtt a bizottság azt kommunikálta, hogy az importmézek 29 százaléka gyanús – amit a politikusok hamisként interpretáltak –, a 893 minta vizsgálatakor éppenséggel az uniós mézek buktak meg nagyobb arányban. A 893 mintán belül ugyanis az EU-országokból származó mézkeverékek mintegy 20 százaléka bizonyult hamisnak, míg az uniós mellett importanyagot is tartalmazó mézkeverékeknél, valamint a teljes egészében import mézkeverékeknél egyaránt 10 százalékos volt a hamis mézek aránya. A nem kevert mézek esetében hasonló volt a hamis tételek aránya: az EU-tagállamokból származó mézek 19,3, míg a nem uniós országokból származó mézek 20 százaléka bizonyult hamisnak.

Sajnos a közzétett eredményekből nem állapítható meg, hogy konkrétan mely országokból származnak a hamis mézek, és a mintavételek sem a valós piaci viszonyok alapján történtek – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. Miközben az EU 400 ezer tonnás mézfogyasztásának fele import – amelyből 100 ezer tonna Kínából érkezik –, az alaposabban megvizsgált, gyanús 893 mintából csupán négyet vettek határállomásokon, de azok sem bizonyultak hamisnak. Az sem tudható, hogy egy-egy minta mögött mennyi valós termék van.

Magyarországon 2015. június 1. és 2015. július 15. között ellenőrizték a mézeket, a termékpálya egészén, a termelőktől a kereskedőkig – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A magyar hatóság által vizsgált 74 mintából 20 volt magyar eredetű, 18 uniós vagy EU-n kívüli országokból származó méz, 36 pedig uniós és nem EU-s országokból származó mézek keveréke.

A vizsgálati eredmények alapján 14 terméknél indítottak eljárást, ebből három esetben hamisítás miatt. Összesítve a vizsgált termékek 18,9 százalékánál talált kifogásolnivalót a hatóság. A fajtaméz megnevezést nem igazoló pollenösszetételt, határérték alatti diasztázaktivitást, hozzáadott cukrot, egy esetben pedig érzékszervi hibát tapasztaltak.

A megfelelő cukorprofillal rendelkező minták közül a Nébih 49-et további vizsgálatra küldött a bizottság által kijelölt kutatóközpontba, ahol a vizsgálatok nyolc mézet kifogásolhatónak minősítettek, nem megfelelő cukorösszetételük miatt. Ezekből hat volt uniós és nem uniós országokból származó mézkeverék, egy hazai, egy pedig román eredetű. Három minta nem a megnevezett földrajzi helyről származott, ezeknél határérték alatti diasztázaktivitást is tapasztaltak. A fennmaradó, vagyis nem továbbküldött 25 vizsgálati mintából négy volt kifogásolható, amelyek nem magyar eredetűek voltak.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Egyre többen vásárolnak tudatosan hazánkban

2017. április 27. 07:18
Egész Európában ritkaságszámba menő beszámoló jelent meg a Föld Napján: végre Magyarországon megbecsülték a tudatos vásárlás piacát. „Kialakulóban van egy olyan réteg, amely a fogyasztásból fakadó problémákat és annak következményeit felismerve szívesen áldoz egy fenntarthatóbb világra és csökkenteni kívánja az ökológiai lábnyomát”  összegez a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a MagNet Bank és a GfK friss felmérése.

Újjáéledő Hanság

2016. november 02. 08:08
Az előző európai uniós ciklusban mintegy 36 milliárd forintból fejlesztettek természetvédelmi területeket Magyarországon, és 2015-16-ban 31 Mrd értékben nyújtottak be pályázatokat a nemzeti parkok - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára pénteken Lébényben.