A Liga Szakszervezetek elnöke az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülését követően a Magyar Időket arról tájékoztatta: a korábban emlegetett létszámnál jóval kevesebb embert érint a leépítés. Az érdekegyeztető fórumon elhangzottak szerint a mintegy 36,5 ezer státus 18,6 százalékát tervezik megszüntetni, ez 6810 álláshelyet jelent. Az összes státusznak átlagosan – minisztériumonként – 10 százaléka ugyanakkor jelenleg is betöltetlen, így a pontos létszámadatok egyelőre nem ismertek, a becslés szerint 3-4 ezer embert érint a lépés.

Mészáros Melinda felidézte: egyelőre még a munkavállalók sem tudják, kiket érint a racionalizálás, egyfelől az erről szóló kormányhatározat még nem jelent meg, másfelől a minisztériumok és az egyéb háttérintézmények sem közöltek konkrétumokat. Ráadásul gördülő létszámszűkítés várható, tehát a pozíciók megszüntetése hosszabb távú folyamat lesz.
Sem a pontos státusokra, sem a munkavállalók életkorára nincs egységes iránymutatás.

Amennyiben szükséges, újabb, akár átmeneti státusok is létrejöhetnek, ha a következő időszakban ezt megkövetelik a feladatok.

– Az állam már kidolgozta a munkavállalók újbóli elhelyezkedését segítő terveket – mondta a Liga elnöke. Az érintetteket a Karrier híd program segítségével integrálnák nemcsak a magánszférába, de a költségvetési szféra azon területeire is, ahol a munkájukra nagy szükség lenne. Az OFA Nonprofit Kft. segítségével – tanácsadók bevonásával – személyre szabott lehetőségeket kapnak az érintettek a könnyebb elhelyezkedésük érdekében.

Abban az esetben, ha valaki régóta nem váltott munkahelyet, így nincs tapasztalata az elvárásokról, a felvételi eljárásokhoz is igénybe vehet segítséget. A 60 év felettiek kiemelt védelemben részesülnek, az ő újbóli foglalkoztatásuk esetén a munkaadó szociális hozzájárulási adókedvezményben részesül, ami motiválhatja a foglalkoztatót.

Mészáros Melinda arról is beszélt, új kormánytisztviselőkre vonatkozó törvény léphet hatályba, ám ennek tervezete még nem ismert. Jövőre várha-tóan átlagosan 25-30 százalékkal emelkedik a kormánytisztviselői illetmény, ám ezt differenciáltan kapják a munkavállalók.
A szakszervezet álláspontja szerint, ha mindenképpen szükséges a létszámszűkítés, akkor üdvözlendő, hogy az állam tovább gondoskodik az érintettekről. Ezért a Liga felajánlotta az együttműködését a leépítésben érintettek minél könnyebb elhelyezkedése érdekében.

– Egyelőre nincs időpontja a bértárgyalások folytatásának sem a versenyszférában, sem az állami vállalatoknál a jövő évi emelésekkel kapcsolatban – hangsúlyozta kérdésünkre Mészáros Melinda. Emlékeztetett: a múlt héten nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek az őszi adócsomagot, amely nem tartalmazta a munkaadói és munkavállalói oldal által kért módosításokat. Mivel a nyáron elfogadott változásokhoz képest sem a béren kívüli juttatási rendszer átalakításának felülvizsgálata nem történt meg, sem a szociális hozzájárulási adó csökkentésének januárra ütemezése, így az érdekképviseletek nem számítanak könnyű egyeztetésekre.

A minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos megállapodás mellett fontos az állami vállalatok munkavállalóinak bérrendezése is – emlékeztetett a Liga vezetője. A 2016-ban megkötött, jövőre átlagosan 5 százalékos béremelés ugyanis nem bizonyul elegendőnek, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben szintén indokolt a korábbi évekhez hasonló, két számjegyű felzárkóztatás – tette hozzá Mészáros Melinda.

Ismert, a munkaadók vélhetően a minimálbér és a garantált bérminimum egy számjegyű emelésére tesznek javaslatot, mivel a szociális hozzájárulási adó – a 2016-ban megkötött sokéves bérmegállapodás értelmében – csak júliustól csökkenthető tovább. A cégek szerint ugyanakkor a kisvállalkozókat nehéz helyzetbe hozná egy újabb drasztikus emelés.
Ezzel szemben a szakszervezetek ismét két számjegyű felzárkóztatást szeretnének, átlagosan 13-15 százalékot mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum esetén. Abban viszont mindkét oldal egyetért, hogy a béren kívüli juttatások adómentességét bizonyos elemeknél meg kell tartani, kiemelten a lakhatási és utazási támogatást, valamint az öngondoskodást segítő elemeket.

A tárgyalások egyelőre megrekedtek. Abban az esetben, ha év végéig nem sikerül megállapodnia a munkaadói és munkavállalói oldalnak, a kormány határozatban dönthet a jövő évi minimumkeresetekről, ám ezt mindkét oldal el szeretné kerülni, és az egyezségre törekedne.

liganet.hu